Fólia alatti zöldségtermesztés [antikvár]

1. Bevezetés Közismert, hogy az egészséges táplállcozásban milyen nagy szerepet játszanak a zöldségfélék. A megváltozott munka- és életkörülmények miatt fogyasztásuk az elmúlt 2-3 évtizedben még nagyobb hangsúlyt kapott, létjogosultságukat táplálkozásunkban tovább igazolták azok a kutatási eredmények, amelyek számos betegség megelőzésében, ilierve gyógyításában kimutatták meghatározó szerepüket. A vitaminok azok a kémiai vegyületek, amelyek az egészséges táplálkozás kapcsán elsőként eszünkbe jutnak. A zöldségfélékben számos vitamin fordul elő, fajonként - esetenként fajtánként is - eltérő mértékben és arányban. Ezek közül a legjelentősebbek az A-vitamin I.U., B-, C-, ha a gombákat is idesoroljuk a D-, továbbá a szervezetünk egészséges működésében szerepet játszó K-, P-, E- és F-vi-taminok. A zöldségfogyasztás kapcsán hangsúlyozni szoktuk magas ásványianyag-tartalmukat (vas, magnézium, foszfor, kalcium). Több faj is olyan formában tartalmazza ezeket (pl. kalcium), amit a szervezet különösen könnyen és gyorsan tud hasznosítani, szemben más élelmiszerekkel. Fehérjéket az emberi szervezet elsősorban az állati eredetű táplálékokból fedezi, de nem elhanyagolható néhány zöldségfélének a fehérjetartalma sem, ami egyesek esetében az 12%-ot is meghaladja(spenót, bab, borsó). Számos előnyt sorolhatnánk még fogyasztásukkal kapcsolatban, például vértisztító és baktericidhatás, a káposztaféléknél ismert a belekre gyakorolt perisztaltikus hatás, a gyümölcssavakból adódó élénkítő és frissítő hatás. Fűszerező és ízfokozó képességükből adódóan jelentős étvágygerjesztők is. Fontos a szerepük a korszerű táplálkozásban, mivel többnyire szénhidrátszegények, ugyanakkor magas ballasztanyag-tartalmukból adódóan a jóllakottság érzését keltik anélkül, hogy jelentős kalóriabevitelt okoznának. Ha a zöldség-gyümölcs fogyasztásunkat értékeljük, érdemes a kialakult fogyasztási szokásainkat más európai országokéval összehasonlítani. Az elfogyasztott mennyiség tekintetében európai viszonylatban nem állunk rosszul, az elmúlt 20-25 évben növekedés volt tapasztalható, jelenleg az elfogyasztott zöldség és gyümölcs mennyisége 200 kg/fő/év körül mozog, amelynek 60-70%-át a zöldségfélék adják. Meglehetősen konzervatívak vagyunk ezen a területen, fogyasztási szokásainkon — szemben a nyugat-európai országokkal — alig vagyunk hajlandók változtatni, új fajokat vagy fajtatípusokat nehéz a hazai piacra bevezetni. A világon 250