Bővebb ismertető
A székfüvirágról.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaságnak 1928. évi október hó 26-án tartott ülésén előadta: Gyarmati Imre.
A székfü nagy mennyiségben előfordul hazánk szikesein. Nagyobb mennyiségben gyűjtik Szabolcs megye nyugati csücskén (Tiszapolgáron), Borsod megye déli és délkeleti részén, Hajdú megyében főként a Hortobágyon és környékén. Heves megye délkeleti részén, Jásznagykun-Szolnok, Békés, Bihar, Csongrád, Csonka-Csanád megyében. Pest megye Jásznagykun-Szolnok megyével határos részén és Dunapataj, Kalocsa környékén. Dunántúlon számottevő gyűjtés nincs. Amit a Dunántúl gyűjtenek, mennyiségben nem számottevő, de minőségben kiváló, rendszerint kézzel csipett vagy kis fésűvel gyűjtött áru. Az egész Dunántúlon gyűjtött székfűvirág évente pár száz kilogrammnál többet nem tesz ki.
Hazánkban közepes termés és gyűjtés esetén 50—60 vagont, alacsony termés esetén 18—20 vagont, nagy termés és megfelelő körülmények között azonban 100 vagont (á 10.000 kg.) is kitesz a gyűjtött száraz székfűvirág mennyisége. Ha azt vizsgáljuk, hogy a fent említett terűleteken hogyan oszlik meg a gyűjtött meny-nyiség és vizsgálatunkat több év termésére kiterjesztjük, úgy megállapíthatjuk, hogy a különböző termési területeken a termés nagysága igen változó. Az elmúlt 1927-ben pl. Csongrád, Csanád és Békés megyében, dacára annak, hogy több gyűjtési területen igen jó székfütermés volt, egyes helyeken, ott, ahol az idén már igen jó termés volt, alig volt a gyűjthető székfü számottevő mennyiség. Ennek ellenkezőjét látjuk a Jászság és Heves egyik részén, ahol az 1927-ben nagy termés volt, mig az idén egész kevés volt a termés. Hogy a gyűjtött székfü mennyisége és annak ára miért van igen nagy ingadozásnak alávetve, annak sok oka van. Az okok két főcsoportra oszthatók. Az egyik csoportban a természet által előidézett és meg nem változtatható okokat találunk, a másik csoportba az ember által megváltoztatható okok sorolhatók.
1*