Bővebb ismertető
TISZTELT OLVASÓ!Az alkotmányosság és a demokrácia története egy nemzetnek a szabadság és az önrendelkezés iránti vágyát, a szabadságért és önrendelkezésért folytatott küzdelmeit mutatja be. A magyar nemzet a századok során hosszú és nehéz utat járt be attól kezdve, hogy őseink megtelepedtek a Kárpát-medencében, ahol Szent István vezetésével megalapították a keresztény magyar államot, és az angol Magna Chartát követően hét esztendővel, 1222-ben II. András királyunk kiadta a magyar Aranybullát, a kontinentális Európa első alkotmányos alapvetését.A hódítókkal vívott sok évszázados harc, a szabadság védelme az önkénnyel, az abszolutizmussal szemben, aztán a 19. századtól a jogok kiterjesztéséért folytatott közdelem elválaszthatatlan részét képezi a magyarság történetének. A prosperitásnak - ezen áldozatokkal teli történelmi küzdelmek kompromisszumos és ideiglenes lezárását jelentő kiegyezés által megnyitott- új korszaka vezetett odáig, amikor 1885 és 1904 között Budapesten, a korabeli Osztrák-Magyar Monarchia egyik fővárosában felépülhetett a magyar parlament, az Ország Háza. Minden nemzetnek van géniusza, amely látványosan megtestesíti a nemzeti alkotóerőt. A magyar nemzeti géniusz egyik Ilyen megnyilvánulása az Országház épülete, amely az Idők során a magyar államiság jelképévé is vált.Az Országház épülete nemcsak fizikai teret biztosít a politikának, hanem a népfelség elvéhez Illő tekintélyt Is sugároz a magyar politikai akarat megnyilvánulásaihoz. Ennek a helynek szelleme van, amely nemcsak a közügyekben naponta Itt tevékenykedőket, hanem a turistaként Idelátogatókat Is megérintheti. A 20. század történelmi viharai Magyarországon nemcsak a szabadságot és az alkotmányosságot, de az Országházat Is megtépázták. Az 1990-ben történt demokratikus rendszerváltozás után húsz esztendővel, 2010-ben érett meg az Idő arra, hogy az Országház épülete és környezete, a nemzet főterének tartott Kossuth tér megújulhasson. Ennek köszönhető, hogy napjainkban a látogatóknak ismét az eredeti pompájában tárulkozhat fel az Országház homlokzata, a Kossuth tér visszanyerhette a kommunista szoborrombolások előtti eredeti képzőművészeti arculatát, újranyithatta kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum és méltó emlékhelye létesült az 1956-os magyar forradalom Kossuth téri áldozatainak. Ez a kötet arra vállalkozott, hogy néhány jelenetet bemutasson a magyarok szabadság Iránti vágyából, a magyar parlamentarizmus történetéből, az Országgyűlés mai működéséből s e nemzeti büszkeségünkké lett Országház küldetéséből. Kérem, tartson velünk e képzeletbeli utazáson!Tisztelettel köszönti:a Magyar Országgyűlés elnöke