Absztaktkötet [antikvár]

részletA MOVE PROJEKT BEMUTATÁSADabasi-Halász ZsuzsannaA Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézete Munkaerőpiac és Foglalkoztatáspolitikai Intézeti Tanszéke egy konzorcium tagjaként 2015-18 között részt vesz egy HORIZON2020 által támogatott kutatási projektben. A projekt a H2020-YOUNG-SOCIETY-2014_RTD: THE YOUNG GENERATION IN AN INNOVATIVE, INCLUSIVE AND SUSTAINABLE EUROPE című felhívásra készült. A kutatási dizájn bemutatásaA projekt indokoltságaBan Ki-Mun ENSZ-főtitkár 2013-ban a Fiatalok Világnapján legfőbb üzenetként fogalmazta meg, hogy A Fiatalok Migrációja: A Fejlődés Előmozdítása", s felszólította a politika aktorait, hogy segítsék a fiatalok mobilitását, az ebben rejlő fejlődési lehetőség maximalizálása érdekében. A képzett fiatal nemzetközi mobilitása globális előnyöket generál azáltal, hogy segíti a tudásáramlást, kielégítve a szakképzettség iránti igényt. A mobil fiatal hozzájárul a befogadó és a kibocsátó ország gazdasági növekedéséhez, az elért eredményekhez, kiváltképp a munkaerőpiac, a kutatás-fejlesztés, az innováció és a vállalkozások területén. A migrációt támogató környezet emeli a globális innovációs szintet, és egyben lehetőség a szegényebb országok számára, hogy olcsóbban elérjék az innovációs produktivitás technológiáit és termékeit egyaránt (Kuhn-McAusland 2006).Az EURÓPA 2020 stratégiában különös figyelmet kapott a fiatal generáció mobilitása, migrációja, munkavállalása és képzése, mint az intelligens fenntartható gazdasági növekedés egyik fontos alappillére. Ez a társadalmi réteg vállalja leginkább a migráció kockázatát, hozzájárulva a társadalmi, gazdasági szférán belül az innovatív megoldások terjedéséhez. A jelenleg 16-29 évesek generációját elveszett" jelzővel illetik, mivel a XXI század eleji gazdasági folyamatok következményeként kirekesztődtek a termelésből. Egyrészt egyes európai országokban - melyek kvázi a gazdasági csőd szélére sodródtak - a fiatalok munkanélkülisége katasztrofális méreteket öltött. Másrészt vannak olyan országok, melyek munkaerőhiánnyal küzdenek, különös képen egyes speciális képesítést igénylő szakmákban. Annak ellenére, hogy az EU állampolgárai számára a belső migrációs határok nélküli Európában viszonylag egyszerű más tagállamban dolgozni, munkát vállalni, a mobilitás csekély arányú. Az európai kontinensen belül mobilitás, migráció 2,5 százalék, míg az EU-ba irányuló azaz úgynevezett harmadik országból érkezők lakossághoz viszonyított aránya 4,1%. A más kontinensről beáramló munkaerő és a belső vándorlás célországai elsősorban az un. régi" tagországok, azaz az EU15. A modern szakirodalom a hagyományos migrációs okok és hatások mellett, el kezdte feltárni a szubjektív jóléttel kapcsolatos összefüggéseket is. Központi kérdés hogy a vándorlás boldogabbá teszi e az embert. (Bartram, 2011; Bartram, 2013; De Jong et al., 2002; Senik, 2011) Illetve ezzel szoros összefüggésben hogy a kibocsátó országban a boldogabb emberek azok, akik nagyobb valószínűséggel vándorolnak? Azaz a kérdés az hogy a vándorlás pozitív vagy negatív kapcsolatban van a szubjektív jóléttel? (Cai és mások, 2014; Chindarkar 2014; Otrashchenko és Popova, 2014; Bartram, 2013; Graham és Markowitz, 2011). A fiatal generáció esetében a kérdés releváns, döntése a mobilitás mellett vagy ellen kihat a társadalom szubjektív jólétére hosszú távon-Ij#-'V Of M(e?JraSP5