Artisjus 1997 [antikvár]

»A SZERZŐI JOG ALAPVETŐ EMBERI JOG« Az ENSZ Közgyűlésének 1948. évi Egyetemes Nyilatkozata az Emberi Jogokról 27. § (2) A FŐIGAZGATÓ BESZÁMOLÓJA 1.1996 - A mélyreható változások elindításának éve 1. Az ARTISJUS Szerzői Jogvédő Hivatal - 90 év szerzői jogi érdekképviseleti és jogdíjkezelési hagyományait folytatva - 1996-ban is sikeresen alkalmazkodott a gazdasági és jogi környezet változásaihoz. Megvalósította fő célját: a bel- és külföldi zeneszerzők, zeneszövegírók, zenemííkiadók, írók (és legújabban: filmrendezők, operatőrök) alkotásaihoz fűződő vagyoni jogok értékmegőrző kezelését. Az ARTISJUS működésének jogi - felügyeleti feltételei lényegében nem módosultak: a választott Vezetőség által irányított ARTISjUS fölött (amely ez évben még költségvetési szervezet) - a pénzügyi és tarifaellenőrzési, jóváhagyási feladatokat a művelődési és közoktatási miniszter látja el; a szerzői jogi és köztük a közös jogkezelési anyagi jogszabályok (lásd: 2 sz. Melléklet) is változatlanok maradtak. A szerzői jogi jogfejlődésben a nemzetközi fórumokon történtek a fontos események (lásd: a nemzetközi kapcsolatokról szóló 8. fejezetet). 1996-ban a zenei-, irodalmi- és filmalkotások felhasználóival való kapcsolatrendszerünk kettős jelleget mutatott. Egyrészt a decentralizált kereskedelmet és vendéglátóipart, amely teljesen, vagy lényegében magántulajdonúvá vált, közvetlen helyi ellenőrzési rendszenei figyeljük, és a felhasználást automatikus számlázási és befizetés-sürgetési módszerekkel követjük (évente kb. 90.000 jogdíjszámlát küldünk ki). Másrészt a könnyűzenei koncertiparban koncentrálódás, a vezetékes műsorelosztó rendszereknél erős önszerveződés figyelhető meg, amihez mi - a költségek csökkentése érdekében - keretszerződések- kel alkalmazkodunk. Az országos sugárzó (műsorterjesztő) szervezetek tekintetében a piac átalakulása csak most kezdődik. Tovább erősödtek kapcsolataink a szerzői és szomszédos jogi közös jogkezelés többi magyar szervezeteivel. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének átutaljuk a részükre beszedett kábeltelevíziós és ún. üres kazetta jogdíjakat, és nemzetközi kapcsolatainkat mozgósítottuk arra, hogy segítséget kaphassanak a jogdíjbeszedési nemzetközi elszámolási tevékenységük szélesebb kiépítéséhez. Az Előadóművészi Jogi Irodával és a hangfelvételkiadók egyesületével, a MAHASZ-szal megállapodást kötöttünk a nyilvános előadási jogdíjaiknak a szerzők ilyan jogdíjaival együttes beszedésére, a MAHASZ-nak pedig komoly anyagi segítséget nyújtottunk a közös cél, a kalózfelhasználások leküzdéséhez. Az audiovizuális kalózkodások elleni akciókra létrehozott filmforgalmazói szervezet, az ASVA ugyancsak fontos és megbízható partnerünk, szakvéleményeket cserélünk, közös ellenőrző akciókban veszünk részt. Sajnos az új vámtörvény, az 1995. évi C. törvény végrehajtásaképpen 1996. április 1-én hatályon kívül helyezték a MAHASZ-szal együtt a vámhatóságok mellett folytatott azon ellenőrző tevékenységünk jogalapját, amely eddig megnehezítette a kalóz hangfelvételek export-importját. A vámhatárra érkező hang- és képfelvételek szerzői és szomszédos jogi ellenőrzése nem csak a magyar hangfelvétel-ipar jogos gazdasági érdeke, hanem az Európai Közösség illetékes szervezetei által Magyarországgal szemben megfogalmazott igény is. Ezért javasoltuk a vonatkozó vámszabályozás megújítását. (Csupán a GATT