Az egyházi latin nyelv alapjai [antikvár]

ELŐSZÓ XVI. Benedek pápa 2,012. november lo-én motu proprio, azaz saját kezdeményezésére megalapította a Latifiitas Pápai Akadémiát.' A dokumentum rávilágít, hogy mennyire fontos a latin nyelv ismerete, illetve mennyire nélkülözhetetlen az Egyházban betöltött szerepe. Hogy a nyelv él, arra az egyik legjobb bizonyíték, hogy minden liturgikus könyv editio typicayí a latin, és abból készülnek a modern nyelvi fordítások. XVI. Benedek pápa négy pontban foglalja össze a latin nyelv lényegi elemeit. A pápa az első pontban kiemeli: A Nyugat-Római Birodalom bukása után a Római Egyház lett a latin nyelv őrzője.^ Kutatások bizonyítják, hogy „a latin nyelv, amely magas kultúrával, gazdag szókészletével és hajlékony kifejezőképességgel bírt, így alkalmas volt arra, hogy az egyetemes írásbeliség eszköze legyen."' A motu proprio második pontja a forráskutatás nélkülözhetetlen eszközének tartja a latin nyelvet.'* Továbbá - a maguk jellegzetes formájában - azért ' Acta Apostolicae Sedü 104 (2012) 991-992. ^ A latin szöveg magyar fordítását adjuk meg. i. pont: „A latin nyelvet a Katolikus Egyház és a római pápák mindig igen nagyra becsülték, és miután a saját nyelvükké tették, kitartóan munkálkodtak azon, hogy ismertté tegyék és terjesszék, mivel a latin képes közvetíteni az Evangélium üzenetét az egész világon, ahogyan elődünk, Boldog XXIII. János pápa a Veterum sapientia apostoli rendelkezésében joggal és méltán megállapította. Valójában az Egyház már pünkösdtől kezdve minden emberi nyelven beszélt és imádkozott. Az első évszázadok keresztény közösségei mégis széles körben használták a görög és a latin nyelvet, melyek ott, ahol éltek, a kommunikáció egyetemes eszközei voltak, s melyeknek révén Krisztus Igéjének újdonsága találkozott a római-hellén kultúra örökségével. Miután a Nyugat-Római Birodalom megbukott, a Római Egyház nemcsak folytatta a latin nyelv használatát, hanem bizonyos módon annak őrzője és terjesztője is lett, mind a teológia és a liturgia, mind a képzés és a tudás átadásának területén." ^ Riché, Pierre, Oktatás á neveié a barbár nyugaton (6-8. század), Szent István Társulat, Budapest, 2016; Ad amik Tamás, Latin irodalom a kora középkorban (6-8. század). A keresztény Európa születése, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2014,22-23. A latin nyelv történetének rövid, de alapos ismeretét adja: Stroh, Wilfried, Meghalt a latin, éljen a latin. Egy nagy nyelv rövid története, Typotex Kiadó, Budapest, 2011. 2. pont: „Korunkban a latin nyelv és kultúra ismerete nélkülözhetedenebbnek tűnik, mint valaha azon források tanulmányozásához, amelyekből a legtöbb tudomány, így például a teológia, a liturgia, a patrisztika és a kánonjog is merít, amint ezt a II. Vatikáni Egyetemes Zsinat tanítja (vö. Decretum de Institutione sacerdotali, Optatam totius, 13).