Csopak [antikvár]

Részlet: Csopak település különleges szépségét: a tagolt Balaton-part, a nádasokkal övezett két parti öböl, a hegyekre fölkúszó szőlősorok, a köztük meghúzódó régi pincék, és a községet északról koszorúzó, fákkal borított Csákány- és Öreg-hegy adja. A középső falurész szinte egymáshoz támaszkodó, ódon házai a régmúlt népi építészetét jelenítik meg. Aki benne olvasni tud, területe évezredek óta lakott. Találtak itt kelta, avar és római kori leleteket. Már a rómaiak foglalkoztak e tájon szőlőműveléssel és borászattal. A község nevét, némelyek török, mások szláv eredetűnek tartják. Egyesek szerint Árpád ajándékozta a területet Sopok nevű vitézének. A Csopak név első hiteles forrása, a veszprémi káptalan csereszerződési oklevele, mely 1277-ből származik. Vetési Albert veszprémi püspöknek voltak itt birtokai, aki egyike volt Mátyás király kedvelt diplomatáinak. A káptalan földjein dolgozó jobbágyok már László királytól adómentességet kaptak. Privilégiumukat Mátyás király is megerősítette. A másfél százados török uralom idején a községek csaknem teljesen elnéptelenedtek. A 18. sz. elején a Szebenből és a Szerémségből érkező telepesek élesztik újjá a falut.