Egyetemes történeti tanulmányok XIII-XIV. [antikvár]

E. Tarvei: A PARASZTSÁG TÁRSADALMI DIFFERENCIÁLÖDÁSA ÉSZTORSZÁGBAN A FEUDALIZMUS IDEJÉN* A parasztság valójában egyetlen országban és egyetlen korban sem volt homogén tömeg. A feudális társadalom egyik fo osztályaként a feudalizmus korában is mindig több különböző helyzetű, különböző törekvésű rétegre tagolódott. A következőkben rövid áttekintést szeretnénk adni a parasztság differenciálódásáról Észtországban. Ezt a differenciálódást társadalmi differenciálódásnak nevezhetnénk, mivel a paraszti osztály vizsgált alkotórészei mind gazdasági mind jogi helyzetük, mindpedig a termelőeszközökhöz - mindenekelőtt a földhöz - való viszonyuk tekintetében különböznek. Éppen ezért vitathatók a történettudomány azon irányzatai, amelyek a kapitalizmus előtti parasztságot olyan egységes tömegként szemlélik, amelynek körében csak gazdasági egyenlőtlenség fordulhat elő. A XIII. század elején, amikortól a kelet-balti országokról már Írott történelmi források vannak, a nép illetve a parasztság Észtországban három társadalmi csoportra tagolódott: előkelőkre, a nép fő tömegét alkotó közrendüekre, rabszolgákra. Ez ftlajdonképpen ugyanaz a háromlépcsős elrendezés,ügyanolyan rendi tagolódás, mint amely több népre is jellemző a feudalizmust megelőzően és a korai feudalizmus szakaszában: a skandináv jarl, kari, és drael, az angc** szász earl, ceorl és theow. A nép felső rétegét általában előkelőknek nevezték, a hóditás korának fő forrásában Heinrich Livóniai Króniká-jában "seniores''-nek, a régebbi Livóniai Rimes Króniká-ban "legnemesebbek"-nek.^ Egyidejűleg gyakran nevezik őket "legjobbak"-nak, "meliores"-nek, ahogyan az az oroszoknál és a skandinávoknál is gyakori volt, és sűrűn előfordult a karoling korabeli forrásokban is. Heinrich egyetlen egyszer nevezi Őket 'nobiles"-nek /nemes emberek/ abban az értelemben, ahogyan a feudális nemeseket általában nevezik. Heinrich Livóniai Króniká-jában még egy negyedik megjelölés is előfordul, nevezetesen a "divites" /gazdagok/. Enn Tarveit az Észt Tudományos Akadémia Történeti Intézete munkatársának előadása. Elhangzott 1979 szeptember 12-én az NDK Történelmi Társulata Agrártörténeti Szakbizottságának weimari konferenciádán.