Fotóriporter 2005/3-4.-2006/1. [antikvár]

BAKI PÉTER Egy példátlan siker: A PESTI NAPLÓ és képes melléklete PÉTER BAKI An unrivalled success stoiy: THE PEST JOURNAL and Picture Supplement anapság egyetlen átfogó kutatás sem nélkülözheti a világhálón lévő adatbázisokat, forrásokat. így, ha begépeljük egy keresőprogramba a Pesti Napló szóösszetételt, keresőtói függően 2970-102 000 találatot kapunk, amely alapján elmondhatjuk, hogy sajtó-történetileg a lap feldolgozottnak tekinthető. Azonban ha a Pesti Napló Képes Műmelléklet vagy Műmelléklete végződésű szóösszetételre kívánunk rákeresni, a találatok száma megdöbbentő, mindössze kettő. Akár csak ennek alapján is kijelenthető lenne, hogy amennyire fontos fotótörténeti szempontból a Pesti Napló Képes Műmelléklete, olyannyira nem dolgozta fel a fotótörténetírás. Az alábbiakban szeretném megismertetni az olvasókat a Pesti Naplóval és Képes Műmellékletével, előre leszögezve persze, hogy jelen írás egy folyamatban lévő kutatás első, szükségszerűen vázlatos összefoglalása. A Pesti Napló című napilapot 1850-ben alapították. Első tulajdonosa Császár Ferenc, első főszerkesztője pedig Szenvey József volt. A politikai napilap induló száma 1850. március 9-én került az elárusítóhelyekre. Kezdetben világnézeti sokszínűség jellemezte, az abszolutizmus korának egyik legjelentősebb orgánuma volt. 89 évfolyamát olyan jelentős írók, publicisták fémjelezték, mint például: Babits Mihály, Deák Ferenc, Falk Miksa, Ignotus, Illyés Gyula, József Attila, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, a színvonalas szerkesztőgárdát pedig: ifj. Ábrányi Kornél, Földi Mihály, Hatvany Lajos, Kemény Zsigmond, Miklós Andor, Surányi József, Török János és Urváry Lajos. Az újság tulajdonjoga - fennállásának évszázada alatt - csupán háromszor cserélt gazdát. Alapítása után egy évvel a kiadó és laptulajdonos már Emich Gusztáv volt, egészen 1868-ig, majd átvette az Athenaeum Részvénytársaság. 1917-től, alig három évig Hatvany Lajos birtokolta a lapot, tőle Miklós Andor vásárolta meg, így a lap az Est-konszern részeként jelent meg egészen megszüntetéséig, 1939-ig. Sajtótörténeti összefoglalókban a lap két jelentős korszakáról emlékeznek meg, az egyik az 1855 és 1869 közötti időszak, mikor Kemény Zsigmond főszerkesztésével jelent meg a lap, ekkor a Habsburg-abszolutizmussal gyökeresen szemben álló, de a kiegyezési támogató hangnem volt a jellemző. Példa erre, hogy itt jelent meg Deák Ferenc Húsvéti cikke is 1865. április 16-án. A kiegyezés után a Pesti Napló váll a legbefolyásosabb sajtótermékké, példányszáma évről évre nőtt. A szerkesztőség 1873-as közleményében, melyet a Belügyminisztériumnak nyújtott be, már nem évi 44 ezer eladott példányszámról tett említést, mint az előző évben, hanem 70 500-ról. Második virágkorát pedig 1910 után élte, mikor is a laphoz csatlakozott a Nyugat több, meghatározó képviselője. Az első világháború alatt Miklós Andor megszerezte az Athenaeum Kiadót és Nyomdát, így Ma- /o/rí riporter