Harjunpää ja pahan pappi [antikvár]

1. Vaanija Valaki Mikko-t hívta, gyorsan és többször, mintha dühében megcsapná egy vesszővel: - Mikko! Mikko! De ő nem válaszolt. Nem akart. - Mikko! Nem akart újra Mikko lenni, és valakinek a nyakában lógni vagy a nyakán játszani, és nem akart többé az ajtót őrizni sem, mert az gonosz volt és csúnya szavakat használt. Csak Anitra házában akart feküdni a padon, és az ő fia lenni, mert Anitra kedves volt: soha nem csípte meg, nem karmolta meg a fenekét vagy a farkát, és emellett simogatta a tollait, és attól jólesett, mintha hattara-t evett volna.váhán sellainen kuin olisi syönyt hattaraa.