Magyar-szerbhorvát szótár [antikvár]

A Magyar-Szerbhorvát szótár összeállításában hasonló elvek érvényesültek, mint amelyek a Szerbhorvát-Magyar Szótár (Terra, Budapest 1957.) készítésénél vezettek bennünket. A magyar szóanyag kiválasztásában a jól bevált Kisszótár Sorozat magyar-idegennyelvű darabjaihoz igazodtunk, az értelmezéseket pedig a Szerbhorvát-Magyar Szótár előszavában felsorolt források felhasználásával készítettük. Az újabb keletű, különösen a szocializmus építésével kapcsolatos szavak és kifejezések értelmezéséhez állandó figyelemmel kísértük a jugoszláv sajtót és rádiót. Hogy a szótár használóinak némi nyelvtani segítséget is nyújtsunk, a szerbhorvát főnevek és melléknevek utolsó szótagjában kieső a-ra a birt. eset ill. a nőnemű alak megadásával felhívjuk a figyelmet. Jelöljük a birt. esetet ill. a nőnemű alakot olyan szavaknál, amelyek végén az -o hang l-ből származik. Megadjuk a birt. esetet olyan idegenszavaknál amelyet szóvégi -e vagy -o hangjukat a ragozás folyamán nem vesztik el, mint pl. atele (-ea), nivo (-oa). Ugyancsak jelezzük (tb. rövidítéssel) azokat a főneveket is, amelyek csak a többes számban használatosak.