Néprajzi értesítő LXXVI. [antikvár]

GRÁFIK IMRE Budapest EGY TÖRVÉNYJAVASLAT MOTIVÁCIÓI Széchenyi István közlekedés-fejlesztési elképzelései és a tiszai hajózás múltja' 1848 január végén Pozsonyban megjelenik Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési Ugy rendezéséről című munkája, pontosabban a Kovács Lajos és más munkatársai által szövegezett könyv, mely az ő neve alatt jelent meg. Ekkorra már gróf Széchenyi István a közlekedési ügy elismert szakembere, sok-sok külföldi tapasztalatot szerzett, világot járt utazó, a magyarországi változások egyik legaktívabb, áldozatokat is hozó szorgalmazója. A tervezetben a vasút - korabeli szóhasználattal - a vaspálya kapja a kiemelt s elsőrangú szerepet, de azt a hazai viszonyok reális ismeretében a folyók követik: „Mi a folyókat illeti: a vaspályák után legfontosabb közlekedési eszközök - kivált a gőzhajózás keletkezése óta - a hajózható folyók; mellyekkel a hazát olly bóTcezűen látta el a természet. Ezek azonban mostani rendezetlen állapotukban részint még nem alkalmasak biztos közlekedésre, részint csekély sikerűek" (SZÉCHENYI 1848. 60). A kidolgozandó közlekedési rendszerben nagy figyelmet fordít a hajózható folyókra, mint a közlekedés természetes eszközeire, s ebben az összefüggésben helyezkedik el a Tiszával kapcsolatos elképzelése: „A Tisza folyó rövidítése, a medrének sok helyeken kitakarítása; miután e folyót a tett gőzhajózási kísérletek után Európa egyik hajózásra legalkalmasabb folyójának tarthatjuk. Különösen pedig figyelmet kellene fordítani a felső Tiszára, melly Váritul felfelé rohanó természete miatt sok ágakra oszolva a só a fa szállítást igen nehezíti" (SZÉCHENYI 1848. 61). A szerzőt illetve szerzóTcet a magyarországi folyamhálózat helyzetének áttekintése az alábbiak megállapítására vezeti: „Hajózható folyóink állapotát szinte, - sőt még inkább -a véletlen határozta el. Folyóink - még a Dunát sem véve ki, - magán-tulajdonnak tekintetnek sokak által. Az, ami bennök a köz-é, és az egyeseké, annak korlátai soha kijelölve nem voltak. A hajózás, melly rajtok keletkezett, semmi szabályok által védve s rendezve eddig nem volt Szükség tehát egyszersmind a hajózható Tisza, Bodrog, Szamos, Kőrös és Maros 1 Elhangzott részletekben - előadói felkérésre, a szerzőnek a tárgyban végzett kutatásai, ill. feldolgozásai alapján készült összegzésként - 1991-ben Szolnokon a Széchenyi emlékülésen és 1993-ban Budapesten a Közlekedés Magyarországon 1867-1914 című tudományos konferencián.