kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

George Orwell - Nittonhundraattiofyra [antikvár]
 
FÖRSTA DELEN i Det var en klar och kali dag i april och klockan slog tretton. Winston Smith drog ner hakan mot bröstet för att skydda sig mot den snala vinden och slank hastigt in genom glasdörrarna i Segerhuset, doek inte nog hastigt för att kunna hindra en virvel av grov sand att svepa in jamsides med honom. Förstugan luktade kalsoppa och gamla trasmattor. Pa ena kort-vaggen var uppsatt en kolorerad affisch, alldeles för stor för inom-husskyltning. Hela affischen upptogs av ett jatteansikte, mer an meterhögt, av en ungefar...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
5980 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
FÖRSTA DELEN i Det var en klar och kali dag i april och klockan slog tretton. Winston Smith drog ner hakan mot bröstet för att skydda sig mot den snala vinden och slank hastigt in genom glasdörrarna i Segerhuset, doek inte nog hastigt för att kunna hindra en virvel av grov sand att svepa in jamsides med honom. Förstugan luktade kalsoppa och gamla trasmattor. Pa ena kort-vaggen var uppsatt en kolorerad affisch, alldeles för stor för inom-husskyltning. Hela affischen upptogs av ett jatteansikte, mer an meterhögt, av en ungefar fyrtiofem ars man med stora svarta mustascher och grovt regelbundna drag. Winston giek bort mot trappan. Det var ingen idé att försöka med hissen. Aven da ti-derna var som bast fungerade den sallan, och för narvarande var strömmen avstangd under dagen. Atgarden ingick i den spar-samhetskampanj som föregick Hatveckan. Winston bodde sju trappor upp och som han var trettionio ar gammal och hade aderbrack pa vanstra vristen giek han langsamt och vilade flera ganger under vagen. I var je förstuga glodde jatteansiktet emot honom fr&n en affisch mitt emot hissdörren. Det var en sadan bild dar blieken följer en vart man gar. STOREBROR SER DIG lydde affischtexten. Inne i lagenheten laste en kraftig röst en rad siffror som hade nagot samband med tackjarnsproduktionen. Rosten kom fran en avlang metallplatta, liknande en matt spegel, som var infalld i vaggen till hoger. Winston vred pa en ratt och rosten blev lite svagare, men orden kunde fortfarande urskiljas. Instrumentet (det kallades telescreen) kunde dampas men inte avstangas helt och hallet. Winston giek fram till fönstret Han var liten och spinkig och verkade Snnu tunnare i den bla overall han hade pa sig och som tillhörde partiuniformen. Har et var mycket ljust, ansiktsfar-gen naturligt rödlatt men hyn grov av dalig tval, slöa rakblad och kolden under vintern, som just led mot sitt slut, Han s^g ut genom fönstret och trots att det var stangt fick han en fömimmeJse av kyia. Vindstötama virvlade ihop sma spi-

Termékadatok

Cím: Nittonhundraattiofyra [antikvár]
Szerző: George Orwell
Kiadó: Bonniers Grafiska Industrier AB
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9100305235
Méret: 110 mm x 180 mm
A szerzőről
George Orwell művei
George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró.

Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek.

Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számolt egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos maradt. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta.

Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O'Shaughnessyt. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. Az ILP ajánlólevele juttatta be az marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette a nyakán. Erről az élményéről rövid esszét is írt Wounded by a Fascist Sniper, near Huesca címmel. Visszaszállították a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége kimenekültek az országból.

Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése - ha lehet - még jobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült. 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve.

Mivel saját gyermekük nem lehetett, egy Richard nevű kisfiút adoptáltak. Orwell 1938-ban TBC-s lett. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot. 1943-44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg. Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. A könyvet 1949-ben adták ki.

Orwell alig néhány hónappal élte túl főműve megjelenését: 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet