Orosz nyelvkönyv kezdőknek [antikvár]

ELŐSZÓ «Bo Am coMHeHHÍí, bo ahh xarocTHtix pasAyMHH o cyAtöax Moeíí poahhbi, - tbi o^hh MHe noAAepacKa h onopa, o bcjimkhíí, MoryHHH, npasAHBbiH h CBo6oflHbiH pyccKHH hsuk! He 6y;ib Te6a - KaK ne Bnacxb b oxHaaHHe npn bh^e Bcero, hxo coBepmaexcH flOMa? Ho HCJibsa aepHXb, Hxoöbi xaKoií hsbik hc 6biJi ^an BejiHKOMy Hapo^y!» (H. C. TypreHCB) Azzal a céllal írtam ezt a nyelvkönyvet, hogy az elmúlt három évtized tanítási tapasztalatait felhasználva segítséget nyújtsak azoknak, akik szeretnének oroszul tanulni, vagy fel szeretnék frissíteni a régen tanultakat. Legfőbb célom az volt, hogy mindenki sikerélményhez jusson, és használható nyelvtudásra tegyen szert. A nyelvtanulás négy alapkészség elsajátítását feltételezi az alábbi sorrendben: 1. olvasás 2. írás 3. beszédértés 4. beszéd Ez a sorrend nem csak időrendi, hanem a nehézségi fokokat is jelzi: olvasni a legköny-nyebb, beszélni a legnehezebb. Az olvasás és a beszédértés passzív tudást igényel, míg az írás és a beszéd az aktív tudás megszerzését igényli. Nyelvkönyvem az alapfokú nyelvvizsga követelményeinek megfelelően épül fel, nyelvtanár segítségével használható. Minden nyelvvizsga sikere részben attól függ, hogy tisztában van-e a vizsgázó azzal, hogy milyen feladattípusok megoldására kell felkészülnie. Aki nem készül nyelvvizsgára, a mindennapi életben annak is szüksége lesz arra, hogy mind a négy készségben megfelelő jártasságot szerezzen. A teljesség igénye nélkül, de célirányosan és arányosan igyekeztem mind a négy alapkészséget fejleszteni. Minden lecke öt részből áll: 1. Szövegértési feladat: sem a nyelvvizsgán, sem az életben nincsenek tekintettel a nyelvtanuló meglévő szókincsére. A szövegkörnyezet alapján kell megérteni a szavakat - ha ez nem sikerül mindig, utána kell nézni a szótárban. 2. írásbeli feladat: a megadott szöveg mondatait saját magára kell átfomiálni, be kell helyettesíteni a megadott szöveg szavait az Önre vonatkozókkal. 3. Hangzó szöveg értése: csak témájában igazodik az adott leckéhez, mert hozzá kell szokni az anyanyelvű beszélő beszédtempójához, kiejtéséhez, mondanivalója tartalmához, ami szintén nem igazodik a nyelvtanuló által ismert szókincshez. 4- A szóbeli vizsgák szerinti témakörökhöz kapcsolódó kérdések, szituációk és egy kép alapján való beszélgetés. Ezek a feladatok sincsenek teljes mértékben előkészítve az 1. és a 3. pontban már megfogalmazott okból.