Öt kontinens [antikvár]

Részlet a 305. oldalról: Öt Kontinens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2008 Julién Papp A Vichy-kormány szerepe a francia és menekült zsidók elpusztításában (1940-1944) Franciaország területén 1940-ben hozzávetőlegesen 330.000 zsidó, az összlakosság 0,75%-a élt, franciák és menekültek fele-fele arányban. E népesség kétharmada, és főleg a külföldi zsidóság nagyobbik része Párizsban és Párizs környékén lakott vagy talált menedéket. A 150-160 ezernyi francia zsidó közül 90.000 régi eredetű volt, míg a többi, nagyrészt kelet-európai bevándorolt zsidó lakosság fele az 1930-as években kapott állampolgárságot. Ez az 50-60 ezres szám az 1927-es igen liberális törvényt követő, 1940-ig adományozott 900.000 honosításnak egy kis töredékét (6,6%) képezte. Amióta a Forradalom az 1790-179l-es törvényekkel megvalósította emancipációjukat, a zsidók integrálódása és felemelkedése megnyilvánult az élet minden területén. Az 1880-as évekig az antiszemitizmus szinte megszűnt létezni, legfeljebb a katolikus monarchia és a letűnt rendi társadalom híveinél lehetett vele találkozni. A zsidóságnak a francia nemzettel való azonosulására jó példa az I. világháború kitörésekor tanúsított magatartás. 1914-1916 között a német hadseregből 17.000 elzászi származású katona állt át a franciák oldalára. Ezeknek a dezertálóknak 4%-a volt zsidó, holott ők csupán 1,6%-át képezték a német oldalon mozgósítottaknak. Az önkéntes idegen zsidók pedig ezt a felhívást függesztették ki jiddis nyelven Párizs falaira mindjárt a háború kezdetén: „Franciaország, a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség országa, amely nekünk Zsidóknak az összes nemzet közül elsőként ismerte el emberi és állampolgári jogainkat, Franciaország, ahol mi és családaink hosszú évek óta menedéket és védelmet találunk, Franciaország veszélyben van! [ ] Testvéreink! itt az a pillanat, amikor leróhatjuk elismerésünket annak az országnak, ahol erkölcsi felszabadulásra és anyagi jólétre találtunk"•' . M. Marrus és R. Paxton amerikai szerzők szintén emlékeztetnek rá, hogy „az etnikai és vallási megkülönböztetések annyira idegenné váltak a francia magánjog számára, hogy még manapság is szinte lehetetlen pontosan megállapítani a Zsidók számát a III. Köztársaság idején, vagy tanulmányozni elegendő anyakönyvi adatok hiányában olyan kérdéseket, mint a Zsidók és nem Zsidók közötti házasság"? Mindezek ismeretében még érthetetlenebbnek tűnhet, hogy a franciaországi zsidóságot is elérte az üldöztetés és megsemmisítés politikája. Serge Klarsfeld megbízható számításai szerint 76.000 zsidót deportáltak