Pismo i styl [antikvár]

A betű, az írás birodalma, hatalmas: a kézírástól a nyomtatott betűn át a különféle grafikai alkotásokig a kultúrának jóformán minden területét felöleli. A mai ember életét szinte úgy veszi körül, mint a levegő: az épületek, emlékművek, emléktáblák kőbe és fémbe vésett felirataiból az utcatáblák, a reklámtáblák, a plakátok, a csomagolások, a bélyegek betűin át a könyvekig és a nyomtatványokig, az újságokig, a folyóiratokig végigkíséri életünket. Nincs a civilizációnak, a kultúrának, a gazdasági, a társadalmi érintkezésnek egyetlen olyan lényeges eleme sem, amely fennállhatna, fejlődhetne a betű nélkül. A betűk hasznosításának sokféleségéhez hasonlóan végtelenül változatos a betűk formája is. Az írás kialakulása óta a felhasználásnak megfelelően az írástechnika fejlődése, a korok változó művészeti stílusa szerint szüntelenül változik a betű formája. A vázlatos betűtörténet, amely az olvasó előtt fekszik, csupán a latin betű előtörténetével és történetével foglalkozik, annak is főként írott és nyomtatott típusaival. Célja nem több, mint hogy ábrákon bemutassa a betűtípusok alakulását, és közölje a legfontosabb adatokat, amelyek megvilágítják a betűformák alakulásának kultúrtörténeti összefüggéseit. A reneszánsz óta nem érdeklődtek úgy a betűművészet iránt, mint manapság, éspedig nemcsak azok, akik hivatásból foglalkoznak a betűformák kialakításával. A betűművészet ismerete ma már nélkülözhetetlen mindenki számára, aki munkája során a betű kifejező erejét hasznosítani akarja, s mind nagyobb azoknak a tábora, akik a betűművészetben esztétikai élvezetet lelnek. Az írás és a nyomtatott betű művészetének gazdagságát sok-sok évszázad formaalkotó művészének tehetsége alakította ki. A klasszikus és újabb kori betűsorok reprodukciói méltán gyönyörködtetik majd a szép betű híveinek formaérzékét, és segítik új meg új eredményekre a betű hazai mestereit.