Bővebb ismertető
People don't read the morning newspaper, Marshall McLuhan once said, they slip into it like a warm bath. Too true, Marshall! Imagine being in New York City on the morning of Sunday, April 28, 1974, like J was, slipping into that great public bath, that vat, that spa, that regional physiotherapy tank, that White Sulphur Springs, that Marienbad, that Ganges, that River Jordan for a million souls which is the Sunday New York Times. Soon I was submerged, weightless, suspended in the tepid depths of the thing, in Arts & Leisure, Section 2, page 19, in a state of perfect sensory deprivation, when all at once an extraordinary thing happened: I noticed something!
Yet another clam-broth-colored current had begun to roll over me, as warm and predictable as
1932-ben született New Yorkban. A Yale Egyetemen doktorált, majd különféle újságoknak és magazinoknak írt.
A hatvanas években feltűnő „új zsurnalisztika” egyik elméleti megalapozója és jelentős képviselője. Egyéni szóalkotásokkal, stilizált nyelvezettel, de metsző pontossággal tudósít Amerika új társadalmi jelenségeiről, amelyeket az európai olvasó is mindinkább megtapasztalhat. Társadalmi-kulturális érdeklődése az előző évezred utolsó és az új évezred első évtizedében is töretlen, s a nagyregény műfaját dickensi érzékkel újítja meg. Az Én, Charlotte Simmons a már megszokott mélyreható kutatásokon alapul, amelyeket mintegy négy éven át folytatott Amerika elitegyetemein.
Az Athenaeum Kiadónál megjelent művei:
Amerikai kapcsolat (2002), Talpig férfi (2004), Én, Charlotte Simmons (2007), Vérzivatar (2014 - előkészületben)