Bővebb ismertető
Előszó
„Nem hiszem, hogy valaha is képes lennék e karakterisztikumok egyértelmű meghatározására. Ezek a jegyek a kölcsönhatások oly sok komponensét foglalják magukba, hogy teljességükben sohsem átláthatóak, s így minden egzakt meghatározásnak ellenállnak."
Beney Zsuzsa nem túlzott óvatosságból fogalmazott így a Szombat szerkesztősége és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által, A magyarzsidó irodalom létformái című konferencián elhangzott előadásán, hisz az egész eszmecsere egy olyan fogalom definiálását kísérelte meg, melynek még pontos jellemvonásait is csak bizonytalankodó, és korántsem irodalomtudományi terminusokkal próbáltuk leírni. Ezért szólt ez a konferencia a „határ"-ról és a „határolt"-ról. Nem tudjuk pontosan, hogy mely művek és szerzők körére gondolunk, amikor kimondjuk a magyar-zsidó irodalom kifejezést: az értelmezési tartomány - a határolt bizonytalan. így már az sem különösebben meglepő, hogy nem tudjuk, hol húzódnak e jelenségkör határai, ki/mi az, aki/ami rendszerünk része lehet; milyen irodalmi alkotásokra és életművekre alkalmazhatjuk e kifejezést. Az irodalomtörténet és irodalomelmélet megközelítésmódjának változásaira is kíváncsiak voltunk, hiszen mihelyst elfogadjuk a magyar-zsidó irodalom jelenségének létét módszertani, történeti és elméleti problémák sokaságával szembesülünk. Az előadások egy része a magyar-zsidó irodalom szempontjából máig kiaknázatlan - és jórészt feldolgozatlan - költői és írói életművek, motívumok áttekintését adta.
A fentebb megfogalmazott kérdéscsoportok már régóta foglalkoztatták a konferencia szervezőit és természetesen másokat is. Szántó T. Gáborral, a Szombat című zsidó kulturális folyóirat szerkesztőjével közösen tartott műhelybeszélgetéseink során tekintettük át a témát. 0 és Schweitzer Gábor voltak azok, akik nélkül ez a konferencia nem valósulhatott volna meg. A konferencia vitaindítójául szolgált a folyóirat 1995. októberi száma, melyben Mitől zsidó irodalom? címmel egy mellékletet állítottunk össze. Már ez időtől kezdve köszönet illeti a