A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése I-II. [antikvár]

IRODALOMTÖRTÉN ET BEVEZETÉS. 1. Alapfogalmak. I. Az irodalomtörténet köre. Irodalom (literatura)1 alatt az emberi szellem irodalom élőszóval fenntartott vagy írásba foglalt műveinek irodaiom-bizonyos összességét értjük. toiténet. A világirodalom kifejezés kettős értelmű. Egyik értelme szerint magában foglalja az emberiség elmetermékeinek ösz-szességét, tekintet nélkül nyelvi ós korbeli, alaki és tartalmi különbségeikre, melyek az irodalom sokféle osztályozásának képezik alapját. így lehet irodalmuk egyes koroknak, hosz-szabb vagy rövidebb időközöknek, szakoknak, országoknak, népeknek, eseményeknek, íróknak, egyes kérdéseknek, műveknek stb. Beszélhetünk pl. a reformáció korának, a magyar történelemnek, Franciaországnak, a finn népnek, Rákóczi háborújának, Shaksperenek, a nyelvújítás kérdésének irodalmáról. A világirodalom másik értelme Szerint csak azoknak a legkiválóbb műveknek foglalata, melyek az egész emberi művelődésre hatással voltak. Ilyenek legelső sorban a biblia, a görög és római klasszikusok, a nagy népéposzok, Dante, Shakspere, Moliére, Voltaire, Kant, Goethe, Petőfi stb. munkái. Valamely nemzet egyetemes irodalma magában foglalja az illető nemzet nyelvén készült elmetermékek összességét, ide számítva a szakszerű tudományos munkákat is. Ennek határain belül pedig szorosabb értelemben a nemzet irodalma név alá azokat a műveket foglaljuk, melyekben legkiválóbban nyilatkozik a nemzet lelke s amelyek az egész nemzet lelkéhez szólanak. Mi a magyar irodalmat ebben az értelemben tekintjük és ismertetjük. Ez irodalomnak fő-képviselői a nemzeti klasz- irodalofrlz szikusok. A mívelt emberiség az ó-görög és latin világ nevezetesebb íróit, a szorosabb értelemben vett klasz-szikusokat kiváló tiszteletben részesítvén, ezeknek összefog- 1*