A nyelvleírás lehetőségei és határai [antikvár]

SZÜKSÉG VAN-E A FILOLÓGIÁRA? (Egy nyelvész reflexiói) „Jedem Zeitalter liegt es ob, so das von den Ahnen überkommene wie das selbstemingene Enverbtum [ ] dem anderen, durch welches es abgelöst wird, zu überliefern. Bei diesem Geschäfte nun tritt als eigentümliche und, wenn sie ihres hohen Zweckes sich bewußt bleibt, [ ] ebenso würdige als notwendige Wissenschaft - die Philologie, sie, die Be-wahrerin, Bibliothekarin und Auslegerin der Sprachdenkmale - ins Mittel; wenn ich hier Philologie sage, so verstehe ich darunter [ ] nicht dieses bloße Stück von Philologie welches sich [ ] bescheiden die klassische oder noch bescheidener Philologie, ohne allen Zusatz, nennt; ich verstehe darunter vielmehr die Gesamtphilologie [ ] Wie nun jeder Einzelphilologie eine besondere Sprache zugrunde liegt, so ruht die Gesamtphilologie auf der allgemeinen Sprachwissenschaft [ ]" (A. F. Pott: Etymologische Forschungen )' („Minden korszaknak kötelessége, hogy mind az ősök által hagyományozott, mind a saját maga által létrehozott szellemi terméket átadja annak a kornak, amely őt felváltja. E tevékenység során jelentkezik közvetítőként - mint sajátságos, és ha küldetésének tudatában marad, épp oly méltó, mint szükséges tudomány - a filológia, a nyelvemlékek megőrzője, könyvtárosa és magyarázója; ha itt a filológia szót emlitem, úgy ezen nem pusztán azt a filológiát értem, amely magát szerényen klasszikus vagy még szerényebben - mindenféle jelző nélkül - filológiának nevezi; ezen sokkal inkább az összfilológiát értem. Mint ahogyan minden egyes filológia alapjául egy adott nyelv szolgál, úgy az összfilológia az általános nyelvtudományon nyugszik. - A tanulmány szerzőjének fordítása.) 0. A tanulmány fő célkitűzése, hogy megvilágítsa a filológia szerepét a századvég nyelvtudományában. A (nem csak) nyelvész társadalom számára egjTe nyilvánvalóbbá válik, hogy a filológia nem is olyan régen még szilárdnak vélt pozíciója az elmúlt évtizedekben megingott. Milyen tudománytörténeti okai vannak ennek a pozícióvesztésnek? Igaz-e, hogy a hanyatlás felgyorsulásának vagyunk tanúi századunk utolsó éveiben? Extrapolálható-e a filológia helyzete relative és abszolúte? A tanulmány ezekre az izgalmas kérdésekre válaszol, miközben a szerző folyamatosan igyekszik kikerülni az apologetika egyébként nagyon is csábító csapdáit. 1. Mi a filológia? Idézzük itt a filológia néhány kvázidefinícióját! 1.1. „filológia, philologia < gör. 'a beszéd, a tudomány szeretete' >: 1. valamely nép, népcsoport v. nyelvcsalád egész írott és íratlan irodalmát, nyelvét, esetleg hitvilágát stb. átfogó történeti tudomány. A klasszikus ókor népeinek, elsősorban a görög és a latin népnek nyelvével és kultúrájával a — klasszika-filológia, a modem nyelvekkel és irodalmakkal a modem ~ (germanisztika, anglisztika, szlavisztika, romanisztika stb.) foglalkozik. - 2. tudományos módszer írott emlékek tanulmányozására. Az adott szöveget elszigetelt, egyszeri adottságként formai és tartalmi összetevőire bontva vizsgálja, elemzi.