A regény átváltozása és az érzelmek iskolája [antikvár]

Részlet: I. A témaválasztás. Célkitüzések. Az értekezés fölépitése. Az értekezés módszertani és gyakorlati-experimentális jellegü. Megkisér kidolgozni egy elemzésmódszert és technikát, a nagy müvészetfilozófiák és a modern poétikai szemlélet ütközőpontján, az "Aesthetik von oben" és az "Aesthetik von unten" egymással való konfrontációján, majd elvetésé keresztül. A módszertani kisérlet eredményeit és következtetéseit egy konkrét mü, az Érzelmek iskolája analizise közvetlenül alkalmazza, ellenőrzi és korrigálja. A témaválasztást metodológiai-elméleti szempontból az a tapasztalat indokolta, hogy a nagy müvészet-filozófiai koncepciókból vagy egyáltalán nem következnek elemzésmetódusok, vagy pedig ahol elvileg levezethetők volnának ilyenek, ott nem dolgozták ki őket. Másfelől: az ellenkező uton járó, és a maguk módján rendkivül eredményes modern poétikák visszatérő problémája, hogy sokszor módszertani sterilitásra törekedve, kategóriák müködéséből és müalkotásfelfogásuk horizontjáról eltünnek a világnézeti premisszák, a scientista-pragmatista tudományelméleti alapok monadikus müalkotásfogalomhoz vezetnek, melyek beszükitik vagy kétségessé teszik a mü filozófiai interpretációját. Az együttes vizsgálatukat az a védhetetlen fejlemény is sürgette, hogy a filozófiai esztétikák rendszeresen nem vesznek és nem vettek tudomást azokról a szaktudományi és módszertani eredményekről, amelyek szükebb tárgyukra vonatkoznak. E negligálás forditottja, a modern poétikák tartózkodása az "elmélettel" szemben, illetékességi körük szerényebb megjelölése folytán, kisebb felelősséget ró rájuk, mint az esztétikákra. A témaválasztásnak az Érzelmek iskoláját érintő indoka az volt, hogy ha ezt a Flaubert-regényt - Proust nyomán - a müfajtörténet fordulópontjának tartjuk, akkor kimeritő és komplex, ujbóli megvilágitására van szükség, mivel ilyen kisérlet nem született a szakirodalomban, noha kézenfekvő lett volna; illetve ugy tartjuk, hogy a müfajtörténeti átváltozás empirikus vizsgálata hozzájárulhat a regénytörténet kivánatos és lekerülhetetlen ujra térképezéséhez. A dolgozat természetesen nem akar és nem tud egyértelmüen végleges vagy zárt technikai standardot nyujtani, csupán egy gyakorlati példán keresztül igyekszik kitapintani müalkotásfelfogásunk kérdőjeleit és lehetőségeit. Javaslatot és megközelitést kiván nyujtani, nem végleges megoldást.