Az eszmény a művészetben/A németalföldi művészet bölcselete/A görög művészet bölcselete/Az olasz művészet bölcselete [antikvár]

Részlet AZ ESZMÉNY A MŰVÉSZETBEN c. műből:Uraim!Úgy tetszik, mintha azt a tárgyat, melyet önöknek előadni készülök, csak a költészet tárgyalhatná. A ki eszményről szól, a szívével beszél : arra a szép álomra gondol, mely legbensőbb érzéseit fejezi ki; halk hangon, visszafojtott lelkesedéssel említi; ha pedig hangosabban szól, akkor versben, hymnusban teszi; csak az újjai hegyével vagy összekulcsolt kezekkel nyúl hozzá, mintha a boldogságról, a mennyországról vagy i a szerelemről lenne szó. Mi azonban, szokásunk [szerint, mint naturalisták, módszeres elemzés alá fogjuk és nem ódát, hanem törvényt akarunk írni róla. Legelőször is tisztába kell jönnünk az eszmény szó értelmével; a grammatikai magyarázata nem nehéz. Emlékezzünk vissza a remekműnek arra a meghatározására, melyet e tanfolyam elején fölállítottunk. E szerint a remekmű czélja az, hogy világosabban és teljesebben tűntessen föl valamely lényeges vagy kiváló jellemvonást, mint azt a valódi tárgyak teszik.