Csokonai Vitéz Mihály alkotásai és vallomásai tükrében [antikvár]

APJA, ANYJA „Végy: ordögazeinfű-vízből 1 unciát, i'elieteuaemsznye-vízből 1/2 unciát, rákszemkőből 8 gránurnot, salétrom-savas antimonoxidból 6 gránuinot, káliumnitrátból 5 gránumot, vörös mák szirupjából 3 drachmát. Keverd össze. Üvegben add ki. .Minden órán a gyermek páciensnek 1 kisded kalánká-val keli beadni, az üveget jól felrázva. Petécsben vag}-náthaszeplőben lévő kisgyermekeknek való orv(^sság, amely az én kis Mihály fiacskámnak is használt 1779. május 17-én." Csokonai József debreceni polgár, kirurgusmester kéziratos receptkönyvében maradt fenn ez a praescriptio. Ugyanez a kötet tudósít arról is, hogy Csokonainét, mikor .Mihály fiát szoptatta, milyen szerrel gyógyították ki az emlőgyulladásból, majd mitől múlt el Mihály makacs hányása kétéves korában, árpája pedig hároméves korában. Becses motívumok ezek a receptek az apa alakjának és az apai háznak feUdézéséhez. Hitelesen igazolják mindenekelőtt azt, amit Domby Márton ír a költő életrajzának elején: ,,Az ő édesatyja. . . egy oly elkészült kirurgus volt, liogy a doktorok megegyezésével Debrecenben sokszor doktori szolgálatot is tett." Más forrásból tudjuk, hogy a tudós Weszprómi István leginkább őt hívta el, mikor betegeinek sebészre volt szüksége. Mindez azonban nem jelent többet annál, hogy meg-