Bővebb ismertető
I. BevezetésL93 de Queirós 1871. június 6-án a Lisszaboni Kaszinóban előadást tart Az új irodalom, azaz a realizmus, mint a művészet új kifejezésmódja címmel, és népes hallgatósága előtt szenvedélyes szavakkal ecseteli az új irányzat for-radalmiságát és felsőbbrendűségét minden más ábrázolási móddal szemben. Az akkor még pályája elején álló író kiállása a realizmus mellett nemcsak egy új irányzat manifesztuma volt, hanem egy forradalmi program része is, amellyel nemzedékének legjobbjai megpróbálták felrázni Portugáliát, hogy az ország fölzárkózhasson Európához.A portugál szellemi életet és irodalmat ekkoriban még szinte kizárólagosan a század betegsége", az önmagát túlélt romantika uralja, amely nemcsak az érzelgős verseket és szerelmes regényeket fogyasztó olvasók között talál odaadó hívekre, hanem a lisszaboni költőfejedelem, António Fehciano de Castilho irodalmi udvartartásának i^ú költőiben és íróiban is, akik szinte teljesen kisajátították maguknak a korabeh irodahni életet, és ingerülten reagáltak minden új hangra és törekvésre.A romantikus irodalmiasságnak ebben a túlfűtött légkörében ahol a szív kéthüvelyknyi kamrájába bezárt lírai érzelem a világegyetem összes neszei közül csak Elvira szoknyájának suhogására figyelt, és a költészetet, különösképpen Portugáhában, a szerelmi elragadtatás és gyötrelmek monoton, vég nélküh meghitt hordozójává változtatta"' nő föl L93 de Queirós, és első írásai is ennek a túlzóan romantikus szemléletnek a jegyeit visehk, de olvasmányai és a Portugáhába ez idő tájt beáramló modem európai eszmék bűvöletében élő szűkebb baráti köre, amelyet a portugál irodalomtörténetírás a 70-es nemzedék" néven ismer, más irányba terelik írói érdeklődését. Magáévá teszi a realizmus művészi elveit és eszményeit, s Flaubert, de még inkább Balzac regényeiből ihletést véve az egész portugál társadalom képét akaqa fölvázohú regényeiben. Bosszúálló művészként" a társadakni harc fegyverévé szeretné tenni az irodalmat, de hiába tehetsége és buzgahna, a külső és belső körühnények, a portugál társadalom visszahúzó ereje, sajátos' L93 de Queirós. Correspondéncia de Fradique Mendes (Fradique Mendes levelezése). 7-8. 0.
Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus pap, mentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.
Fiatalkorától aktív sportoló, a Budapesti Vasas főállású sportolója, válogatott kerettag volt. 1987-ben felnőtt magyar magasugró bajnok lett.
1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után előbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, 2002-től pedig az óbudai Kövi Szűz Mária plébániatemplom lelkipásztora volt. 2011. augusztus 1-jétől az angyalföldi Szent Mihály-templom helyettes plébánosa. 2005-től a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézet munkatársa.
Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendszerességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia, teológia és mentálhigiéné témakörében. Az előadások tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudományokat, a közösségi és családi konfliktusoktól, a személyes lelki egyensúly kérdésein és a párkapcsolati-házassági problémákon át a transzcendenciához fűződő kapcsolat problematikájáig terjed.
Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001 – 2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. 2011-től 2013-ig a Millenáris Teátruma, 2013 őszétől 2014. júniusig pedig a MOM Kulturális Központ adott otthont az előadásoknak.
2015 szeptemberétől napjainkig a Dürer Rendezvényközpont a keddi alkalmak helyszíne. Az előadások ingyenesen követhetőek az online élő közvetítésen keresztül is.
Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedyből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus. A heti előadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer főt, és a résztvevők körében spontán közösségszervezés kezdődött. A jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálja.
A 2000-es évek második felétől kezdve több munkája megjelent nyomtatott formában. Az előadások első két évének anyaga mellett több kötetet publikált, valamint számtalan pszichológiai témájú kiadvány társszerzője volt.