Bővebb ismertető
POMOGATS BELA Bevezetés
Ennek a könyvsorozatnak több korábbi kiadványában szóba hoztam azt, hogy a bemutatásra kiválasztott költeményekhez személyes élmények fűznek. így volt ez az Illyés Gyula-, a József Attila- és a Radnóti Miklós-kötet esetében, és természetesen így van Ady Endre Ember az embertelenségben című verse esetében is. Ez a - meggyőződésem szerint - hatalmas gondolati és érzelmi ívet bejáró, megrendítő költemény azt a szomorú emberi tragédiát fejezi ki, amelyet a költőnek az első világháború idején át kellett élnie. Rá kellett döbbennie arra, hogy szülőföldje, az általa mindig is a magyar történelem „tündérországának" látott Erdély milyen végzetes veszedelmek hálójába került. A költemény, midőn számot vet az erdélyi magyarságot ért megpróbáltatásokkal, a magyar 20. század gyilkos pusztításairól is mintegy látleletet ad. Mintha Ady Endre előre látta volna mindazt a tragédiát, amelyet majd szülőföldjére és hazájára szabadít rá a véres történelem. Ebben a tekintetben a költő a várható megpróbáltatások jóval érzékenyebb szeizmográfának bizonyult, mint bárki a közéletben, különösen a hatalom birtokosai közül. A magyar tragédiáknak (nem először és nem utoljára) mindig szomorú velejárója, nemegyszer okozója volt az, hogy a nemzet hivatott vezetői nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni a közeledő veszedelmeket. Ez a morális kötelezettség többnyire a költőkre maradt.
Ady számot adott a nemzeti tragédiáról, ugyanakkor nem veszítette el hitét abban, hogy a magyarság túléli a reá váró iszonyatos megpróbáltatásokat. Mintha erre is az erdélyi történelem tanította volna, amely nemcsak a pusztulás sötét tanulságait mutatta, hanem az önvédelem és az újrakezdés erőfeszítéseit is. A költő a gyász fekete színei közé vegyítette az élni akarás forró színeit, mintha éppen