kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ady Endre - Ember az embertelenségben [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/933/4538933.jpg "Ady Endre - Ember az embertelenségben [antikvár]")
Ember az embertelenségben [antikvár]
Ady Endre, Babits Mihály, Balázs Béla, Bányai János, Bölöni György, Déry Tibor, Fábry Zoltán, Földessy Gyula, Halasi Andor, Jászi Oszkár, Király István, Kosztolányi Dezső, Makkai Sándor, Reményik Sándor, Révész Béla, Schöpflin Aladár, Schweitzer Pál, Tóth Árpád, Varga József, Vatai László, Vezér Erzsébet
POMOGATS BELA Bevezetés
Ennek a könyvsorozatnak több korábbi kiadványában szóba hoztam azt, hogy a bemutatásra kiválasztott költeményekhez személyes élmények fűznek. így volt ez az Illyés Gyula-, a József Attila- és a Radnóti Miklós-kötet esetében, és természetesen így van Ady Endre Ember az embertelenségben című verse esetében is. Ez a - meggyőződésem szerint - hatalmas gondolati és érzelmi ívet bejáró, megrendítő költemény azt a szomorú emberi tragédiát fejezi ki, amelyet a költőnek az első...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1580 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
POMOGATS BELA Bevezetés
Ennek a könyvsorozatnak több korábbi kiadványában szóba hoztam azt, hogy a bemutatásra kiválasztott költeményekhez személyes élmények fűznek. így volt ez az Illyés Gyula-, a József Attila- és a Radnóti Miklós-kötet esetében, és természetesen így van Ady Endre Ember az embertelenségben című verse esetében is. Ez a - meggyőződésem szerint - hatalmas gondolati és érzelmi ívet bejáró, megrendítő költemény azt a szomorú emberi tragédiát fejezi ki, amelyet a költőnek az első világháború idején át kellett élnie. Rá kellett döbbennie arra, hogy szülőföldje, az általa mindig is a magyar történelem „tündérországának" látott Erdély milyen végzetes veszedelmek hálójába került. A költemény, midőn számot vet az erdélyi magyarságot ért megpróbáltatásokkal, a magyar 20. század gyilkos pusztításairól is mintegy látleletet ad. Mintha Ady Endre előre látta volna mindazt a tragédiát, amelyet majd szülőföldjére és hazájára szabadít rá a véres történelem. Ebben a tekintetben a költő a várható megpróbáltatások jóval érzékenyebb szeizmográfának bizonyult, mint bárki a közéletben, különösen a hatalom birtokosai közül. A magyar tragédiáknak (nem először és nem utoljára) mindig szomorú velejárója, nemegyszer okozója volt az, hogy a nemzet hivatott vezetői nem vették észre, vagy nem akarták észrevenni a közeledő veszedelmeket. Ez a morális kötelezettség többnyire a költőkre maradt.
Ady számot adott a nemzeti tragédiáról, ugyanakkor nem veszítette el hitét abban, hogy a magyarság túléli a reá váró iszonyatos megpróbáltatásokat. Mintha erre is az erdélyi történelem tanította volna, amely nemcsak a pusztulás sötét tanulságait mutatta, hanem az önvédelem és az újrakezdés erőfeszítéseit is. A költő a gyász fekete színei közé vegyítette az élni akarás forró színeit, mintha éppen
Termékadatok
Cím: Ember az embertelenségben [antikvár]
Szerző:
Ady Endre
,
Babits Mihály
,
Balázs Béla
,
Bányai János
,
Bölöni György
,
Déry Tibor
,
Fábry Zoltán
,
Földessy Gyula
,
Halasi Andor
,
Jászi Oszkár
,
Király István
,
Kosztolányi Dezső
,
Makkai Sándor
,
Reményik Sándor
,
Révész Béla
,
Schöpflin Aladár
,
Schweitzer Pál
,
Tóth Árpád
,
Varga József
,
Vatai László
Vezér Erzsébet
Kiadó: Nap Kiadó
Kötés: Fűzött kemény papírkötés
ISBN: 9789639658585
Méret: 130 mm x 190 mm
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek.
Szentistváni Babits Mihály László Ákos költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie férje, Babits Ildikó nevelőapja.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3.) magyar költő, prózaíró, műfordító, kritikus, újságíró.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945).
Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Szegeden, magántanulóként érettségizett.
1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta.1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében. Szinte minden évben kiadott egy könyvet.
1913-ban vette feleségül Harmos Ilona színésznőt, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit. 1915-ben született meg fiúk, Kosztolányi Ádám.
1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.1936. november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............