Erdélyi szemmel [antikvár]

Ezzel a kötettel teljesebbé válik Makkal Sándor irodalmi tanulmányainak, esszéinek és előadásainak gyűjteménye, illetve a Kriterion Könyvkiadó kezdeményezte életmükiadás. A 2003-ban megjelent kötet {Magyar fa sorsa) négy nagyesszét tartalmaz: a címadó Magyar fa sorsa - a vádlott Ady költészete (1927); Egyedül - Bethlen Gábor lelki arca (1929); a Magunk revíziója (1931) és a Harc a szobor ellen (1933) - az erdélyi magyar irodalom kánonalkotója. Makkal Sándor világ- és értékszemléleti formálódásának közvetlen dokumentumai. Bennük jelennek meg a transzszilvanizmus főbb ismérvei: történetisége, értékközpontúsága és intézményi, valamint közösségi jellege. A mostani kötet 1922 és 1932 között keletkezett huszonegy tanulmánya árnyaltabbá teszi Makkai elméletét. Törzsanyagát az 1932-ben az Erdélyi Szépmíves Céhnél megjelent Erdélyi szemmel című gyűjtemény adja. Ennek eredeti tizenkilenc tanulmányát további kettővel egészítettük ki: Az erdélyi magyar irodalom kérdése 1922-bői való, és az írd meg, amiket láttál című kötetben jelent meg 1923-ban a kolozsvári Minerva R. T. kiadásában. A múlt értékéi az 1929-es A mi utunk című kötet tartalmazza, kiadója az Ifjú Erdély. Mindkettő több szempontból is illeszkedik a tanulmánykötet évtizedet átfogó anyagába, Mak-kainak az erdélyi irodalomról és sajátosságairól megfogalmazott elképzeléseibe. Az így kiteljesedett második kötet egyar&nt tartalmaz dokumentumértékű szövegeket a húszas évektől körvonalazódó és a harmincas években megfogalmazódó erdélyi-ség-kánonról, ennek pragmatikus, irodalomszervezői és teoretikus, elméletalkotói aspektusairól. Bár a tanulmányok vegyes tematikájúak, kikövetkeztethető belőlük néhány fontosabb kérdéskör: művelődéstörténet {Erdélyi szemmel, Firenze királya), íróportrék az erdélyi, az egyetemes magyar és a világirodalomból {Jókai, Kemény Zsigmond, Kuncz Aladár, Goethe a Faustban) és kánonelőkészítő és -megerősítő szövegek {Az erdélyi magyar irodalom kérdése, Bethlen Gábor öröksége, A szépség