Felvillanó arcok [antikvár]

Ungvári Tamás könyvtárából. Gerince kifakult. Védőborítója szakadozott, karcos. Felső lapélei enyhén elszíneződtek.
Ezek az írások: arcképek, emlékezések, tanulmányok és jegyzetek. Akadnak közöttük olyanok is, amelyek félig arcképek és félig emlékezések, vagy félig tanulmányok és félig jegyzetek. Nem törekedtem teljességre, de ügyeltem mindig a hitelességre. Azért kellett megírnom ezeket a portrékat, emlékezéseket, tanulmányokat és jegyzeteket, mert tartozom velük azoknak, akikről szólnak, és azoknak, akikhez szólnak. Meg kellett írnom mindezeket, mert úgy hozta a véletlen és a sors, hogy ismertem a portrék modelljeit, és nem volna helyes, ha eltitkolnám benyomásaimat, emlékezéseimet, tapasztalataimat és adataimat az eljövendő irodalomtörténet elől. Meg kellett írnom mindazt, ami ebben a könyvben következik, hogy tisztábban lássuk a nagyokat, és megmentsük a feledéstől a kisebbeket. Törlesztettem végre régi emlékadósságom kis részét.