Huszonöt év [antikvár]

Előszó A capite Szent IL János Pál pápa a Biblia teremtéstörténete alapján a művészt a teremtő Isten képmásának tartja, akinek a művészetében is a Teremtő képe tükröződik. E szoros kapcsolatot a lengyel nyelv a Teremtő és művész közel azonos szavával érzékelteti (Stwórca - twórca). „Senki nem képes jobban megérezni valamit abból a pátoszból, mellyel Isten a teremtés kezdetén nézte kezének alkotásait, mint ti, Művészek, akik a Szépség alkotó mesterei vagytok - írja a Szentatya a művészeknek szóló üzenetében. - Ennek az érzésnek az utórezgése csillant föl számtalanszor a tekintetben, mellyel ti, bármely kor Művészei lebilincselve a hangok és szavak, színek és formák titokzatos hatalmától megcsodáljátok tehetségetek alkotását, s ugyanakkor észlelitek benne a Teremtés titkát, melyben Isten, mindenek egyedüli Teremtője bizonyos módon részesít benneteket."' Az alkotómunkához kapott talentumokat kamatoztatni is kell. A művész számára ugyanis „a szépség nem más, mint a Teremtőtől a művészi tehetség felé elhangzó fölszólítás." S ez a képesség is talentum, melynek a szolgákra bízott vagyon evangéliumi példázatának logikája szerint kamatoznia kell.^ Másképpen megközelítve, ahogy Papp Tibor avantgárd költő utalt rá: a tehetségnek hangsúlyos része az, hogy ki tudjuk-e bontakoztatni, és ne legyen a csomagolás fon-tosabb, mint maga az áru. „Láttam Placido Domingót egy zongorás próbán - mondta Gregor József a spanyol operaénekes-klasszisról. - Úgy énekek, mintha 1 II. János Pál pápa, Levél a művészeknek, https://regi.katolikus.hu/konyvtar.php?h=68. 2 Uo. Vö. Mt 25,14-30. 13