kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Ács Tivadar - Irodalomtörténet 1943-1945. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/435/2225435.jpg "Ács Tivadar - Irodalomtörténet 1943-1945. [antikvár]")
Irodalomtörténet 1943-1945. [antikvár]
Ács Tivadar, Agárdi László, Alszeghy Zsolt, Arany János, Balanyi György, Bálás P. Elemér, Báró Petrichevich Horváth Emil, Barta János, Bayer József, Bölöni Farkas Sándor, Brisits Frigyes, Csajkos Éva, Csapodi Csaba, Csonka Ferenc, Csorba Zoltán, Devecseri Gábor, Dezsényi Béla, Doroghy Ferenc, Écsy Ö. István, Elek Oszkár, Erdődy János, Fábián István, Friedrich Károly, Gábriel Asztrik, Gál István, Galamb Sándor, Gáldi László, Gerlőtei Jenő, Gulyás Pál, Gyóni Géza, György Lajos, Halász Előd, Halász Gábor, Hankiss János, Hegyi Endre, Herke Rózsa, Iványi Béla, Jóború Magda, Kalmár Ödön, Karácsony Sándor, Kardeván Károly, Kardos Albert, Kárpáti Aurél, Kárpáti Sándor, Kaszab Andor, Keményfy János, Kerecsényi Dezső, Komlós Aladár, Kósa János, Kovalovszky Miklós, Kristóf György, Kulcsár Adorján, Lám Friedrich, Lám Frigyes, Lengyel Miklós, Lukács István, Lukács József, Mándy Stefánia, Márffy Oszkár, Missurav-Krug Lajos, Miszti László, Monoki István, Nábrády Mihály, Nagy Ernő, Nagy Péter, Németh Mária, Papp István, Pelyvás-Ferenczik István, Radnóti Miklós, Radó Antal, Radó Polikárp, Rajczy Mária Mechtilda, Rédey Tivadar, Reminczky Erzsébet, Rubinyi Mózes, Sándor István, Sárkány József, Serfőző József, Sík Sándor, Simonffy Aladár, Solt Andor, Sőtér István, Szabó T. Attila, Szénási Etelka, Tési Edit, Tihanyi Károly, Tolnai Gábor, Tudósy Margit, Vájlok Sándor, Vajthó László, Valentiny Antal, Várdai Béla, Voinovich Géza
Részlet:
A magyar irodalomtörténetírás mindeddig kevéssé méltatta figyelemre azt a tén yt, hogy Barac János, ez a magyaros műveltségű, szorgalmas brassói román versíró (1772-1848) nemcsak Árgirus históriáját ültette át és tette a román nép körében évtizedeken át kedvelt olvasmánnyá, hanem lefordította, illetve meglehetősen szabadon átdolgozta Ludas Matyi-t is. Barac egyéni fejlődésében ez a Fazekas-átdolgozás mintegy lezárja az első, kizárólag verses átdolgozásokat termő kort.
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
12000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Részlet:
A magyar irodalomtörténetírás mindeddig kevéssé méltatta figyelemre azt a tén yt, hogy Barac János, ez a magyaros műveltségű, szorgalmas brassói román versíró (1772-1848) nemcsak Árgirus históriáját ültette át és tette a román nép körében évtizedeken át kedvelt olvasmánnyá, hanem lefordította, illetve meglehetősen szabadon átdolgozta Ludas Matyi-t is. Barac egyéni fejlődésében ez a Fazekas-átdolgozás mintegy lezárja az első, kizárólag verses átdolgozásokat termő kort.
Termékadatok
Cím: Irodalomtörténet 1943-1945. [antikvár]
Szerző:
Ács Tivadar
,
Agárdi László
,
Alszeghy Zsolt
,
Arany János
,
Balanyi György
,
Bálás P. Elemér
,
Báró Petrichevich Horváth Emil
,
Barta János
,
Bayer József
,
Bölöni Farkas Sándor
,
Brisits Frigyes
,
Csajkos Éva
,
Csapodi Csaba
,
Csonka Ferenc
,
Csorba Zoltán
,
Devecseri Gábor
,
Dezsényi Béla
,
Doroghy Ferenc
,
Écsy Ö. István
,
Elek Oszkár
,
Erdődy János
,
Fábián István
,
Friedrich Károly
,
Gábriel Asztrik
,
Gál István
,
Galamb Sándor
,
Gáldi László
,
Gerlőtei Jenő
,
Gulyás Pál
,
Gyóni Géza
,
György Lajos
,
Halász Előd
,
Halász Gábor
,
Hankiss János
,
Hegyi Endre
,
Herke Rózsa
,
Iványi Béla
,
Jóború Magda
,
Kalmár Ödön
,
Karácsony Sándor
,
Kardeván Károly
,
Kardos Albert
,
Kárpáti Aurél
,
Kárpáti Sándor
,
Kaszab Andor
,
Keményfy János
,
Kerecsényi Dezső
,
Komlós Aladár
,
Kósa János
,
Kovalovszky Miklós
,
Kristóf György
,
Kulcsár Adorján
,
Lám Friedrich
,
Lám Frigyes
,
Lengyel Miklós
,
Lukács István
,
Lukács József
,
Mándy Stefánia
,
Márffy Oszkár
,
Missurav-Krug Lajos
,
Miszti László
,
Monoki István
,
Nábrády Mihály
,
Nagy Ernő
,
Nagy Péter
,
Németh Mária
,
Papp István
,
Pelyvás-Ferenczik István
,
Radnóti Miklós
,
Radó Antal
,
Radó Polikárp
,
Rajczy Mária Mechtilda
,
Rédey Tivadar
,
Reminczky Erzsébet
,
Rubinyi Mózes
,
Sándor István
,
Sárkány József
,
Serfőző József
,
Sík Sándor
,
Simonffy Aladár
,
Solt Andor
,
Sőtér István
,
Szabó T. Attila
,
Szénási Etelka
,
Tési Edit
,
Tihanyi Károly
,
Tolnai Gábor
,
Tudósy Margit
,
Vájlok Sándor
,
Vajthó László
,
Valentiny Antal
,
Várdai Béla
Voinovich Géza
Kötés: Könyvkötői kötés
Méret: 160 mm x 230 mm
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.)
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője, és ehhez mérten páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült elbeszélő költeménye, a Toldi tette. Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó. A bukást követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
Az élete teljesen megváltozott, amikor a Kisfaludy Társaság igazgatójává választotta, és Pestre költözött. A kiegyezés idején a magyar irodalmi és a politikai élet kiemelkedő és meghatározó képviselője. Irodalmi munkássága kihatott a talán addig kevésbé ismert történelmi szereplők ismertségére is, hiszen a műveiben megformált alakok közül több neki köszönhetően vált igazán halhatatlanná. Petőfi Sándor kortársa és barátja is volt egyben. Költészetükben nagy különbség, hogy a gyorsan érő és rövid életű Petőfivel szemben az övé lassabban bontakozott ki. Halála is összeköti őket, hiszen a már egyébként is gyengélkedő népi költőfejedelem 1882. október 15-én egy Petőfi-szobor-avatáson fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el 65 éves korában.
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............