Irodalomtörténet 2008/2. [antikvár]

Fehér M. István Irodalom és filozófia Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg A címben megjelölt témakörrel az elmúlt időben - a gadameri hermeneutika vonatkozó meglátásaiból kiindulva s azok rekonstrukciójára támaszkodva - több tanulmányban foglalkoztam. Többnyire hosszabb írások voltak ezek, melyekben a nevezett téma összetettebb gondolatmenetekbe épült bele, azok részét, láncszemét vagy állomását alkotta.' Jelen írásban e témakört kiemelem a gadameri hermeneutika rokon gondolatainak szövedékéből, s önálló formában igyekszem szembenézni vele. A rekonstrukció során megpróbálok néhány új szempontot megfogalmazni, egy, ebben a témakörben megjelent tanulmánykötet hozzájárulásai alapján pedig az írás vége felé megkísérlem a vizsgálati bázist kiszélesíteni, elmélyíteni, az eddigieket némely vonatkozásban ilyenformán ebben a tekintetben is továbbgondolni. A hermeneutikai irodalomfelfogás Kézenfekvőnek tűnik, ha a hermeneutikai irodalomfelfogás felől indulunk ki. Durván szólva azt mondhatjuk: Gadamernél két irodalomfogalom található, egy 1 Kunst, Ästhetik und Literatur in der philosophischen Hermeneutik Hans- Georg Gadamers = Epoche- Text-Modalität. Diskurs der Moderne in der ungarischen Literaturwissenschaft, szerk. Ernő Kulcsár-Szabó - Mihály Szegedy-Maszák, Niemeyer, Tübingen, 1999,1—49.; Művészet, esztétika és irodalom Hans-Georg Gadamerfilozófiai hermeneuti-kájában = Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Hermeneutika és retorika, szerk. Bednanics Gábor - Bengi László - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály, Osiris, Budapest, 2000, 15-67. (Újranyomva: Fehér M. István, Hermeneutikai tanulmányok, I., L'Harmattan, Budapest, 2001.); Az esztétikai horizont meghala-dási kísérlete József Attila esztétikai írásaiban és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg, l-IL, Literatura 2000/4., 2001/2-3. (Átdolgozva és kibővítve: József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneutikája. Irodalmi szöveg és filozófiai szöveg, KaUigram, Pozsony, 2003.)