Kiss Anna [antikvár]

BEVEZETŐ Kiss Anna alkotói személyiségét vizsgálva hasznos támpontot kínálnak az Ady mitologikus költői világképét elemző Barta János tanulmányai.^ Az irodalomtörténész a karakterológiai-pszichológiai irodalom fogalomhasználatával különböztette meg Ady személyiségében a kortikális és szubkortikális, azaz az értelemmel fegyelmezett és az ösztönös-archaikus mélyréteget. Azt az egzisztenciális érzékenységet fedezte fel Adyban, amely a Semmivel is „szembesült", s amely pszichológiai alkat, létértelmezési szenzibilitás Barta János szerint Ady költészetének alapélményét, a létbizonyosság eltűnését, a léttelenség metafizikai sokkját magyarázza. Ady ellenpontja, vélekedése szerint, Arany János lehet, aki tudatos és fegyelmezett önalakítással teremti meg saját személyiségét, küzdelmének terepe pedig a reális és kauzális világ, szemben Ady szubkortikális géniuszával, és kinyilatkoztatásainak irreális közegével. Barta János személyiség-magyarázata szerint Ady költészetében a léttelenség metafizikai élménye szólal meg, ezzel vív ez a líra „grandiózus küzdelmet".^ Részben szoros kötődést, részben, természetesen, elemi különbséget láthatunk e tekintetben az Adyra jellemző és a Kiss Anna-i személyiség- és költészet jelleg között. Mert a Kiss Anna-líra hátterében is a személyiség szubkortikális, ösztönös, archaikus rétegei a műteremtés jellegadó élményi terei, de az egyéniségnek ez i : BARTA János: Vázlat Ady arcképéhez, Vallásos élmény, életélmény és küldetéstudat Ady lírájában, A lángelme gesztusai (Tanakodás egy Ady-vers körül) = B. J.: Évfordulók. Tanulmányok és megemlékezések, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. GÖRÖMBEI András; Létérdekű irodalomszemlélet, Emlékezés Barta Jánosra = G. A.: Irodalom és nemzeti önismeret, Nap Kiadó, Budapest, 2003.