kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balla Demeter - Mozgó Világ 1982. december [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/152/5271152.jpg "Balla Demeter - Mozgó Világ 1982. december [antikvár]")
Mozgó Világ 1982. december [antikvár]
Balla Demeter, Beke László, Bérczes László, Bereményi Géza, Boreczky Beatrix, Dániel Ferenc, Eisemann György, Gordon Matta-Clark, Holló András, Jelenits István, Jürgen Harten, Kardos András, Kézdi-Kovács Zsolt, Könczöl Csaba, Kurtág György, Lezsák Sándor, Lőcsei Gabriella, Magyari Beck István, Margócsy István, Megyik János, Mészöly Miklós, Orosz István, Pilinszky János, Szkárosi Endre, Ted Hughes, Wehner Tibor
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
940 Ft
Részletesen erről a termékről
Termékadatok
Cím: Mozgó Világ 1982. december [antikvár]
Szerző:
Balla Demeter
,
Beke László
,
Bérczes László
,
Bereményi Géza
,
Boreczky Beatrix
,
Dániel Ferenc
,
Eisemann György
,
Gordon Matta-Clark
,
Holló András
,
Jelenits István
,
Jürgen Harten
,
Kardos András
,
Kézdi-Kovács Zsolt
,
Könczöl Csaba
,
Kurtág György
,
Lezsák Sándor
,
Lőcsei Gabriella
,
Magyari Beck István
,
Margócsy István
,
Megyik János
,
Mészöly Miklós
,
Orosz István
,
Pilinszky János
,
Szkárosi Endre
,
Ted Hughes
Wehner Tibor
Kiadó: Lapkiadó Vállalat
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 170 mm x 240 mm
Bérczes László Jászai Mari-díjas magyar rendező, tanár, szerkesztő, dramaturg, fesztiválszervező. Az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója. Rendszeresen publikál szakmai folyóiratokba, ahová elsősorban színházi kritikákat, esszéket, interjúkat ír, de több könyv is fűződik a nevéhez.
1946-ban született Budapesten. Író, drámaíró, költő, dalszöveg- és forgatókönyvíró, színházi és filmrendező. Budapesten és Debrecenben él.
Fontosabb díjak
A szakmai zsűri alkotói díja a Megáll az idő forgatókönyvéért (1982), József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Balázs Béla-díj (1989), Filmkritikusok díja, Filmszemle fődíja (rendezői és írói), A legjobb európai film díja (Eldoradó című filmjéért) (1989), Magyar Művészetért díj (1992), Déri János-díj (1993), Huszka Jenő-díj (Az év könnyűzenei szövegírója) (1997), Zala Megyei Alkotói-díj (1998), Komárom-Esztergom megye millenniumi drámapályázatán I. díj az Arany ára című „piaci játékáért” (1998), Pro Urbe Budapest díj (Cseh Tamással közösen: „Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként”) (1998), Kossuth-díj (2001), Szép Ernő Jutalom, drámaírói életművéért (2003), Prima Primissima-díj (2011), Hegyvidék díszpolgára (2013), Józsefváros díszpolgára (2013), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014), Artisjus Életműdíj (2014), Petőfi Zenei Díj – Életműdíj (2016), Budapest díszpolgára (2017), Hévíz Irodalmi Díj (2017), Kölcsey-emlékplakett (2020), a Nemzet Művésze (2020), Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2020)
Fontosabb díjak
A szakmai zsűri alkotói díja a Megáll az idő forgatókönyvéért (1982), József Attila-díj (1984), SZOT-díj (1986), Balázs Béla-díj (1989), Filmkritikusok díja, Filmszemle fődíja (rendezői és írói), A legjobb európai film díja (Eldoradó című filmjéért) (1989), Magyar Művészetért díj (1992), Déri János-díj (1993), Huszka Jenő-díj (Az év könnyűzenei szövegírója) (1997), Zala Megyei Alkotói-díj (1998), Komárom-Esztergom megye millenniumi drámapályázatán I. díj az Arany ára című „piaci játékáért” (1998), Pro Urbe Budapest díj (Cseh Tamással közösen: „Budapest művészeti életében egyedi eszközökkel vállalt küldetésük elismeréseként”) (1998), Kossuth-díj (2001), Szép Ernő Jutalom, drámaírói életművéért (2003), Prima Primissima-díj (2011), Hegyvidék díszpolgára (2013), Józsefváros díszpolgára (2013), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014), Artisjus Életműdíj (2014), Petőfi Zenei Díj – Életműdíj (2016), Budapest díszpolgára (2017), Hévíz Irodalmi Díj (2017), Kölcsey-emlékplakett (2020), a Nemzet Művésze (2020), Digitális Irodalmi Akadémia tagja (2020)
Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt; a Nyugat, majd szellemi utódja, a Magyar Csillag megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapnak is.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Olyan művekről ismert, mint az Apokrif, Harbach 1944, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáiról mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a 20. század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet és rémületet.
Költészetén megfigyelhető az 1940-es évek alatti lágertapasztalatai, a keresztény egzisztencializmus, a tárgyias líra s katolikus hitének hatása, melyek ellenére nem tartozik a hagyományos értelemben vett, szakrális témájú úgynevezett papi írók katolikus irodalmába, minthogy elutasította a vallásos és a profán irodalmat elválasztó falat („Én költő vagyok és katolikus”).
Líra mellett az epika és a dráma műnemében is alkotott. Esszéi és esszészerű prózakölteményei (Meditáció, Bársonycsomó) versesköteteiben jelentek meg, 1977-ben adták ki a „Beszélgetések Sheryl Suttonnal” című párbeszédes regényét, 1957-től kezdve pedig gyermekeknek írt verses meséket (Aranymadár, A Nap születése).[25] Drámái az 1974-es „Végkifejlet” című kötetében szerepelnek először, köztük egyfelvonásosak (Urbi et orbi – a testi szenvedésről, Élőképek) és hosszabb színművek is fellelhetőek. A Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja 1998-tól.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............