kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Antal László - Mozgó Világ 1989. (nem teljes évfolyam) [antikvár]
 
11 u 1988-1989 Asztalunkhoz - egy valódihoz és egy képzeletben kitágítotthoz - invitáltuk azokat, akik Magyarország közeljövőjét hivatásból vagy szenvedélyből el- és megtervezik. Ehhez az asztalhoz sokan leültek, és néhányan - valljuk be - nem kívántak leülni. Önmagában aligha szokatlan ez a visszautasítás. Rosszkedvűen, de tudomásul vettük, hogy a kiformálódni kész csoportok önmagukat leginkább azáltal határozták meg, hogy előbb jelölték ki ellenségeiket, és csak azután saját programjukat,...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
3580 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
11 u 1988-1989 Asztalunkhoz - egy valódihoz és egy képzeletben kitágítotthoz - invitáltuk azokat, akik Magyarország közeljövőjét hivatásból vagy szenvedélyből el- és megtervezik. Ehhez az asztalhoz sokan leültek, és néhányan - valljuk be - nem kívántak leülni. Önmagában aligha szokatlan ez a visszautasítás. Rosszkedvűen, de tudomásul vettük, hogy a kiformálódni kész csoportok önmagukat leginkább azáltal határozták meg, hogy előbb jelölték ki ellenségeiket, és csak azután saját programjukat, hogy létüket és identitásukat könnyebben jelenítették meg a nemek által, mint a várva várt igenekkel. Az igenekkel, amelyek persze g'' felszálltak innen is, onnan is. Parlamentből és Jurta Színházból, „Fehér Ház"-ból és , Rakpart Klubból, templomokból és utcai tüntetésekből, de színre egymástól alig voltak megkülönböztethetők. f Egy évvel ezelőtt ugyanezen a helyen a szocializmus, a nemzet és a demokrácia hármasegységében határozhattam meg a „merre menjünk" kérdésre adott válaszok végső konklúzióját.Ez a triád — noha akkor közmegegyezést sejtetett - mára puszta keretté üresült. A szocializmus-nemzet-demokrácia célt az is vállalta, aki kizáratott az MSZMP-ből, és az is, aki a kizárásban volt érdekelt. Az is, aki „alulról építkező" szervezetekben vélte megoldani a politikai intézményrendszer reformját; az is, aki a meglévő határok mögé húzódott vissza. 1988 kronológiája meggyőzött: aki e keretnél nem tudott többet modani, 3 ^ az védtelenné vált válságunkkal, A VÁLSÁGUNKKAL szemben. Ama visszavonhatatlan ' ténnyel szemben, amelyet egy esztendővel ezelőtt néven nevezni, leírni, kiejteni sem volt veszélytelen vállalkozás. ; Kiábrándultak, netán sértődöttek volnánk? Éppenséggel néhány jelzésre felszisszenhet- í' tünk volna. Még friss élmény a Magyar Demokrata Fórum üzenete. Ha abban a hitben ringattuk volna magunkat, hogy a magyarság érdekében is munkálkodtunk például Varga 2 János oknyomozó történeti tanulmányának és Püski Sándor New York-i beszédének, Köteles Pál lidércnyomással teli erdélyi prózájának és Lászlóffy Aladár verseinek közlésé- jj.' vei, akkor most ki kellett józanodnunk. Ama Fórum számára, amely a triád elsejéül f NEMZET-et mond, mi- a „bűnben születettek" - szóra, vitára méltatlanoknak minősül- jf tünk. h' Csak néhány hónapos az a seb, amelyet a Nyilvánosság Klub alakuló közgyűlésén ^ szereztünk. Mily elbizakodottság volt hinni, hogy a triádból a DEMOKRÁCIÁ-t vezető helyen kezelő grémium néhány szónoka nem fog éppen minket kitüntetett helyen említeni, mint a múlt vétkeinek megtestesült túlélőjét! Azt a demokráciában illetéktelen Mozgó " Világot, amely feltehetően merő szemfényvesztésből közölt a Klub megalakulása előtt jó pár hónappal a meghurcoltak védelmében tematikus számot, amelynek valószínűleg — különféle tiltások ellenére - „jogosítványa volt" a plafont repesztő cikkek megjelentetésére, és amely „akármit csinált", nem lehetett oly „tiszta", mint azok, akik semmit se csináltak. És már egyéves az a pofon is, amelyet attól a vezető pártfunkcionáriustól kaptunk, aki a SZOCIALIZMUS nevében emlékeztetett minket a „genetikai kódunkban" rejlő determi-náltságunkra, próbálkozásaink hiábavalóságára és hibásságára. Ha azt hittük, hogy a társadalmi rendünk megtisztulását szorgalmazó és nálunk közölt tanulmányoktól a „múltat be kell vallani" típusú dokumentumokig a Mozgó elég érvet szolgáltatott világnézetének balra lüktető ritmusa mellett, hát tévedtünk. Oktatónk számára a háromszögnek csak egy csúcsa volt. Midőn felfedeztetett, hogy szocializmusképünket összeegyeztethetőnek véljük
A szerzőről
Arthur Koestler művei
(1905–1983)
Regény- és újságíró, társadalomfilozófus.

Arthur Koestler 1905-ben született Budapesten. Bécsben járt egyetemre, majd Palesztinába települt, újságíróként megjárta a Közel-Keletet, Párizst, Berlint, a Szovjetuniót és Spanyolországot. A spanyol polgárháborúban elfogták és halálra ítélték; később, vélhetően kommunista múltja miatt, megjárta a Le Vernet-i internálótábort, majd a háború idején szolgált a Francia Idegenlégióban és a brit hadseregben. 1940-től haláláig, 1983-ig Angliában élt.

Fotó © Eric Koch / Anefo
Árvai György művei
Baló György művei
Bánki Erika művei
Barta András művei
Berkes Erzsébet művei
Birtalan Ferenc művei
Boros Géza művei
Bozsik Yvette művei
A szerzőről
Bródy János művei
Énekes, gitáros, szövegíró, zeneszerző.

A hatvanas években az Illés együttes tagjaként vált országosan ismertté, 1974-ben megalapította a Fonográfot, első saját lemeze, a Hungarian Blues 1980-ban jelent meg. Számos egyéb elismerés mellett 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
Csikód József művei
Csiszár Imre művei
Daróczi József művei
Deák László művei
Dr. Magyari Imre művei
Farkas Vladimir művei
Fazekas Sándor művei
Gyárfás Péter művei
Győrffy Miklós művei
Hamvas Béla művei
Hazay Lujza művei
Horgas Béla művei
Hübner Teodóra művei
Karády Viktor művei
Kása Csaba művei
Kilényi Géza művei
Kozák Gyula művei
Marjanucz László művei
Mélykuti Attila művei
Mező Ferenc művei
Morvay Nagy Péter művei
Osgyáni Csaba művei
Prutkay Péter művei
Püski Sándor művei
Püski Sándorné művei
Randé Jenő művei
Rényi András művei
Schreiber György művei
Siposhegyi Péter művei
Szenes Zsuzsa művei
Tarnói Gizella művei
Tóth Pál Péter művei
Vadas József művei
Váli Dezső művei
Vekerdi László művei
A szerzőről
Vinkó József művei
Vinkó József (Gencsapáti, 1951. szeptember 23. –) dramaturg, műfordító, újságíró.

Gencsapátiban született, Szombathelyen járt gimnáziumba, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának francia-magyar szakos hallgatója. Az egyetem elvégzése után, 1976-tól a József Attila Színház dramaturgja, 1980-tól a Vidám Színpad irodalmi vezetője. 1985–90 között az Artisjus Színházi Ügynökség vezetője.
Egyetemista kora óta különböző kulturális lapok szerkesztője, újságíró. Különböző kiadványokban közel ezer színikritikája, interjúja, esszéje, publicisztikája jelent meg. Könyvkiadóként is működött, 1989–2005 között többek közt ő adta ki magyar nyelven a Berlitz útikönyveket. Kiadta többek között Huszti Péter, Bodrogi Gyula, Müller Péter könyveit is. Egy időben krimisorozatot szerkesztett, 1990–91-ben az újraindult Színházi Élet szerkesztőbizottságának volt a tagja, számtalan színházban dolgozott, mint vendégdramaturg.
1985-től a Stúdió című kulturális hetilap egyik televíziós szerkesztő-műsorvezetője. Mikrofonja előtt olyan világsztárok szólaltak meg elsőként a magyar képernyőn, mint Jean-Paul Belmondo, Jean Marais, Annie Girardot, Juliette Gréco, Robert Merle, Marguerite Duras, Hundertwasser és mások. Számtalan magyar és külföldi művészről készített portréfilmet.
1990-től az MTV, 1997-től az RTL Klub és a TV2 producere. Nevéhez fűződik a Helló, világ!, a Helló, Magyarország! című turisztikai magazinok, a Megáll az ész! című szórakoztató műsor létrehozása. Főszerkesztő-műsorvezetője az Exkluzív televíziós szórakoztató hetilapnak. Számtalan más műsor (Életveszélyben, Nyugat, Vers éjfél után, Jó reggelt Magyarország!, Nagyvizit, Gróf Széchenyi Ödön nyomában stb.) producere.
Műfordításainak, színházi adaptációinak száma meghaladja a százat. Ezek egy része ma is szerepel a színházak repertoárján. Többek között Boris Vian, Fernando Arrabal, Georges Feydeau, Ionesco, Jean Poiret színműveit, Zsolt Béla, Lengyel Menyhért regényeit adaptálta magyar színpadra.
Érdeklődése 2009-ben fordult a gasztronómia felé. Azóta folyamatosan írja a Heti Válasz című hetilapban gasztronómiai rovatát. 2010-ben társtulajdonosként és főszerkesztőként újraindította a Magyar Konyha című gasztronómiai havilapot.
A Kossuth rádióban 2014. január óta minden héten szombaton hallható Szellem a fazékból című gasztrotörténeti sorozata.
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet