kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Balázs Géza - Napút 2013. október [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/17/5198017.jpg "Balázs Géza - Napút 2013. október [antikvár]")
Napút 2013. október [antikvár]
Balázs Géza, Basa Viktor, Cyprian Kamil Norwid, Fodor Miklós, Forczió Veronika, G. Komoróczy Emőke, Gárdonyi Géza, Horváth Ferenc, Isztray Botond, Kiss Anna, Konrád Sutarski, Máté Petrik Emese, Németh István Péter, Papp Ágnes Klára, Petz György, Szepes Erika, Toót-Molló Tamás, Wehner Tibor
Mustra
Toót-Holló Tamás
A tündér es a garabonciás szerelme
Weöres Sándor: Bolond Istók
( ) Ahogyan Kőlánya és Istók a halhatatlan héroszok világából vétetett párja, s aztán még kései utóda is a magyarok élén Buzalelkének és Jégapónak, ugyanúgy társai ők a magyar fejedelamasszonynak és a magyar fejedelemnek az anyaság és az apaság misztériumában - gyermekeik születésének varázslatából maguknak részt ugyan nem kérve, de abban mégis elvitathatatlan részt vállalva.
Ha a tíz magyar királyfi...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
1340 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Mustra
Toót-Holló Tamás
A tündér es a garabonciás szerelme
Weöres Sándor: Bolond Istók
( ) Ahogyan Kőlánya és Istók a halhatatlan héroszok világából vétetett párja, s aztán még kései utóda is a magyarok élén Buzalelkének és Jégapónak, ugyanúgy társai ők a magyar fejedelamasszonynak és a magyar fejedelemnek az anyaság és az apaság misztériumában - gyermekeik születésének varázslatából maguknak részt ugyan nem kérve, de abban mégis elvitathatatlan részt vállalva.
Ha a tíz magyar királyfi és az egyetlen magyar királylány születését megelőző mitikus eredettörténet varázscselekményeit megvizsgáljuk, arra a felismerésre juthatunk, hogy Kőlánya és Istók a mágikus cselekvések hatására legalább annyira nemzetségősök, mint amennyire a magyar fejedelem és fejedelemasszony is nemzetségőssé válik később egy égből kapott rítus során a családi szentélyben, az ősök oszlopai között.
Vegyük sorra hát ennek bizonyságául mindazt, ami a varázzsal teljes igézetek sorában történik, miután Kőlánya másodjára is leveszi a kendőjét, hogy Istókot megismerve rögtön beleszeressen, „ahogy sorsának tábláján meg volt írva".
A hegyi tündér Istók nyakába ugrik, megölelik egymást, de aztán Istók lefejti magáról a tündér karját, s lelkére köti, addig ne is gondoljon őrá, „míg a fejedelemék nem kapnak fiút a kegyes hatalmaktól, vagy lányt legalább". A tündér ekkor óriásira növekedik, üvegszerűen áttetszővé válik, majd ráborul apjára és anyjára, a két sárga kőtömegre: csókolja, simogatja őket. Erre a két szikla föléled, mindkettő recsegve nyújtózik, mint a mennydörgés, és ijesztően nyitogatja nagy barlangjait. A két sárga szikla életre kelésére s varázslatos viselkedésére válaszul a hegység megrendül, körös-körül pedig reszketve vinnyognak a völgyek, a síkságok, mint a korbácsolt kutyák.
Amit itt látunk, a józan ész szabályai szerint szinte felfoghatatlan, de ha a mágikus gondolkodástól ihletetten próbálunk megértően viszonyulni a történésekhez, ennek a gondolatkísérletnek rögtön meg is lehet a maga eredménye.
Először is azt kell megértenünk, hogy a tündér első pillantásra átélt s rögtön egy egész életre szóló varázslatos szerelmét látjuk itt megszületni, s abban a pillanatban be is teljesedni - hogy Istók ígéretéhez híven ez legyen az a pillanat, amikor „áldásra válik az átok". Ez már önmagában is sorsfordító erejű bűvölet lenne, de Istók a vén bagoly tanácsát megfogadva a tündérrel való ölelkezést rögtön azzal a gondolattal fűszerezi meg, hogy nekik az a legfőbb dolguk, hogy a magyar fejedelem és a magyar fejedelemasszony terméketlenségén varázsnak varázsával bár, de segítsenek. Itt most Istóknak ki sem kell mondania, amit a vén bagoly korábban a figyelmébe ajánlott, hogy tehát Kőlánya termékenységvarázslata a szüleitől kapott kozmikus erő életre keltésével
¦•[: j: ,
Vj
I
Él
Termékadatok
Cím: Napút 2013. október [antikvár]
Szerző:
Balázs Géza
,
Basa Viktor
,
Cyprian Kamil Norwid
,
Fodor Miklós
,
Forczió Veronika
,
G. Komoróczy Emőke
,
Gárdonyi Géza
,
Horváth Ferenc
,
Isztray Botond
,
Kiss Anna
,
Konrád Sutarski
,
Máté Petrik Emese
,
Németh István Péter
,
Papp Ágnes Klára
,
Petz György
,
Szepes Erika
,
Toót-Molló Tamás
Wehner Tibor
Kiadó: Napkút Kiadó Kft.
Kötés: Ragasztott papírkötés
Méret: 160 mm x 240 mm
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza, Agárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Gárdonyi Géza Gárdony-Agárdpusztán született. Édesapja Ziegler Sándor Mihály (1823-1879), édesanyja Nagy Terézia (1840. Március 21.-1926.) parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarja. A szülők 1860. December 8.-án házasodtak össze, mely házasságból hét gyermek született. Egy lány és hat fiú. A hét gyerekből csupán Gárdonyi Géza és két öccse élte meg a felnőtt kort.
Gárdonyi Géza 1868 végén, Budán kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd 1874-1875 között a sárospataki református kollégiumba járt.1876-ban a budapesti Calvin téri református gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mivel édesapja egy megalkuvásra képtelen, lázadó ember volt, sehol nem tűrték meg hosszabb távon a munkaadói, így a család állandó vándorlásra kényszerült. Összesen 16 településen éltek rövidebb-hosszabb ideig.1878-ban Gárdonyi Géza leérettségizett, majd az Egri Érseki Katolikus Tanítóképző Intézet növendéke lett. 1882-ben szerezte meg népiskolai tanítói oklevelét. A különböző vidéki iskolákban való tanítás egyre nyomasztóbb hatással volt rá.
Mindeközben több lap is közölte kisebb nagyobb rendszerességgel írásait, verseit, elbeszéléseit. 1885 februárjában végre a pécsi Dunántúl című lap külső munkatársa lehetett.
1885 októberében lemondott kántortanítói állásáról, majd még ugyanennek a hónapnak a végén házasságot kötött Csányi Máriával. Az ifjú pár Győrben telepedett le, és itt is indult útjára Gárdonyi Géza igazi újságírói pályafutása.
Rövid életű házasságából négy gyermek született, majd 1892-ben különváltak. 1897-ben Egerbe költözött édesanyjával és haláláig ott is élt.
Gárdonyi Géza pályája során számos írói álnevet használt, különösen újságírói tevékenysége kapcsán, később pedig a gyermekmeséi fejlécén. A Gárdonyi Géza nevet első ízben 16 éves korában használta, melyet a születési anyakönyvezési helyszíne (Gárdony) után választott.
Számtalan művet írt, legnagyobb sikereit a történelmi regényeivel aratta, mint az Egri csillagok (1901), Isten rabjai (1908) vagy a Láthatatlan ember (1902).
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............