Novum [antikvár]

Oroszlánkörmök Oroszlánkörmök. Legalábbis reméljük. Tizenöt ifjú kutató tizenöt tanulmánya, a 2009 januárjában a Petőfi Irodalmi Múzeumban Újraírások címmel megrendezett junior konferencia előadásainak átigazított, megszerkesztett, olykor bővített változata. Tizenöt graduális és posztgraduális hallgató tanulmánya különféle magyar- és világirodalmi témákról, Pázmány Pétertől Thomas Bernhardig, Dosztojevszkijtől Térey Jánosig, Hoffmanstahltól Wohl Stefániáig, Nádastól ésTandoritól Schein Gáborig. Egy új nemzedék, talán - remélhetőleg - egy új iroda-lomtudósi és kritikusi nemzedék első és közös megszólalása. Alkalmat e megszólalásra annak a nemzetközi kutatócsoportnak (ELTE - Université de Cergy-Pontoise) a Réécritures - Rewritings - Újraírások címmel megrendezett konferenciája adott, amely a tágan értelmezett kortárs európai regény tematikája köré szerveződött, s amelynek ez a két napos előadás- és vitasorozat volt a második összejövetele. A magyar, francia, cseh, ír, görög kutatók, vagy másképpen megközelítve: tíz jelentős európai egyetem professzorainak részvételével tartott konferencia centrumában ezúttal az újraírás témája került, abban a tág értelemben, ahogyan már William Shakespeare megfogalmazza: So all my best is dressing old words new Spending again what is already sent. Ha elfogadjuk Alaster Fowler felfogását, mely szerint az irodalomtörténet úgy tekintendő, mint folytonos transzformációk sorozata, akkor minden újraírás ennek a transzformáció-sorozatnak egy speciális, viszonylag könnyen követhető változata. Vagy ha Tzvetan Todorov tézisét hívjuk segítségül, amely szerint az irodalom fejlődésének három formája létezik: a növényi modell, vagyis a megszületik, kifejlődik, elhal,