Próbafelvételek a (cseh)szlovákiai magyar irodalomról 1918-1995 [antikvár]

Francia irodalom, német irodalom, magyar irodalom: a modern kor a nemzeti irodalmakban gondolkodik. A modern nemzet nyugat-európai eredetű, de tájainkon is meghonosodott értelmezése, amelynek hívei a nemzetalkotó tényezők közé számítják az önálló államiságot, kizárólagossá vált, s így azoknak az irodalmaknak a elhatárolásában, amelyeknek eredményei nem kizárólagosan egy országban születtek meg, bizonyos fogalmi tisztázatlanság uralkodik. Az irodalmak megkülönböztető jegyét a közvélekedés szerint az úgynevezett nemzeti nyelvek képezik. Ez is újkori szempont; mi azonban többé-kevésbé elfogadjuk: ma már, abban a tágabb szellemi körben, amelynek hatósugara Európára, s így ránk is irányul, mindenütt vannak nemzeti nyelvek, s legfeljebb szabályerősítő kivételként találkozhatunk azzal az esettel, amikor valaki nem ezen a közösnek elfogadott nemzeti nyelven ír irodalmi műveket. E kivételek közé tartoznak a klasszikafilológia rajongói, akiknek keze alól latin nyelvű munkák is kikerülnek olykor- olykor. A történelmi különfejlődés útjára lépett hajdani közös etnikumok önálló államot alkotó részei ma már szintén nemzetük szerint különböztetik meg önmagukat: német irodalom, osztrák irodalom. Ugyanakkor a több nemzet műveként létrejött országok irodalma is összefoglalható egy közös fogalomban: svájci irodalmat emlegetünk, de ezen belül megnevezzük a svájci német, svájci francia stb. irodalmat. (Szándékosan hoztuk fel példának azon kevés számú európai államok egyikét, amelyben, mint az köztudott, a különböző államalkotó nemzetek jogi helyzete emberemlékezet óta az alkotmányos garanciákkal is biztosítottan egyensúlyban van.) Az irodalomtörténet az elhatárolás során keverten alkalmazza az államiság és a nemzeti mivolt szempontjait. A svájci német és az osztrák irodalmat nem a nyelvi különbségek választják el a német irodalom egészétől - bár nyilvánvalóan számolnunk kell esetükben bizonyos nyelvjárásbeli sajátosságok irodalminyelv-alakító szerepével hanem az a történelmi különfejlődés,