Szakirodalmi forrásismeret [antikvár]

AZ IRODAlOMTUDOHlST TÁRGYA SS FELOSZTÁSA 1. esztétikai, iroeíalokssztstim alapfogalmak Az irodalom: művészet, a nrüvésaetek rgndszarének; egyik tagja. Minden irodalmi kutatás szükségszerűen egyesíti magában a történelmi és esztétikai szempontot. Az irodalomtörténet egyes irányzatai tagadták as irodaloi^kutatás eszüétikai, értékelő sse-repét, s a pozitivizmus pl. a kutató feladatát alsőreűdüsn a ténymegállapitó filolűgizálásban, egy, a természettudosiiiiyokéval azonos egzaktságú obáektiv módszer alkalmazásában látták. Történelmi távlatból és szükségszerűen: az egyszerűi tárgyváiasztás is kiemelés, művészi minősítés ós értékelés. Az általános esztétika megállapításainak az irodalom szempontjából éppenezért különös jelentősége van, az mű értékét, színvonalát meghatározó esztétikai jellemvonások legtöbbje közös valamennyi művészetben. Ezért, bár az általános esztétika az irodalomtudomány határtadománya, először ennek alapfogalmait, az esztétikai problematika néhány lényeges terűletét vesszük ssáaba, s csak ezután szólunk az irodalom sajátos művészi jellegével foglalkozó irodalomesztétikáról. - Sz az áttekintés csak néhány fontos kérdést, fogalmat érinthet, - épit arra, hogy a hallgatók középiskolai irodalmi tanulmányaik során szereztek már esztétikai ismereteket. Az itt következő általános esztétikai alfejezet fontosságát azonban az is hangsúlyozza, hogy egyben egy későbbi tárgy, a művészeti tudományok szakkönyvismereti bevezetésének is része.