Széchenyi és a magyar költészet [antikvár]

Széchenyi ünnep. A magyar tudományos Akadémia, kegyelettel nagy alapítója, gróf Széchenyi István emlékezetére, elnöke, Eötvös Loránd báró indítványára 1891-ben a következő határozatot hozta: A m. t. Akadémia gróf Széchenyi István születésének századik évfordulója alkalmából az 1891. évi okt. 5-én tartott összes ülésén elhatározta, hogy ezentúl évenkint nov. 3-án (az Akadémia alapítása évfordulója napján), vagy az ezt követő vasárnap ünnepélyes közülést tart. E közülés neve Széchenyi ünnep: főtárgya egy-egy olyan előadás, mely az irodalom és tudomány valamely ágának fejlődését vagy egy-egy fontos és közérdekű kérdéseit a művelt közönség ismeretköréhez alkalmazott modorban tárgyalja, és egyszersmind számot ad arról, mit tett az Akadémia e fejlődés előmozdítása által, azon célok megvalósítására, melyeket nagy alapítója tűzött eléje. Ez ünnep, úgy mint az Akadémia rendes közülése, az egész Akadémia ünnepe; tárgya azonban az egyes osztályok sorrendjében állapíttatik meg, még pedig úgy, hogy 1892-ben az I. [nyelv- és széptudományi], 1893-ban a II. [bölcseleti, társadalmi s történettudományi], 1894-ben a III. [mathematikai s természettudományi] osztály köréből választatik.