Szó és kép [antikvár]

Bevezetés A Magyar Olvasástársaság rendezte országos pápai konferenciának 2000 áprilisában ez volt a címe és vezérmotívuma: Szó és kép. E két kommunikációs sík párhuzamairól, ellentéteiről és egymást kiegészítő voltáról esett szó az elhangzott előadásokban. Szó és kép szembe is állíthatók egymással. Kárhoztatják sokan a képeket — főként a mozgó képeket —, hogy elvonják a fiatalokat az olvasástól. Beszélnek a Gutenberg-galaxis fokozatos, lassú hanyatlásáról és az Internet-galaxis előnyomulásáról, az előbbi nemsokára bekövetkező vereségéről és az utóbbinak várhatólag megsemmisítő győzelméről. Konferenciánk előadói ezzel szemben mind azt keresték, hogyan támogathatja, erősítheti egymást ez a két kifejezésmód. A bevezető előadást Jankovics Marcell tartotta, aki nemcsak művészi rajzfilmeket rendezett — méghozzá irodalmi alkotásokból is, és éppen most dolgozik Az ember tragédiájának mozgóképes megvalósításán —, hanem a kultúrtörténetnek is kiváló ismerője. Erről tanúságot is tett nyitó előadásában. Mivel azonban szabadon adott elő, kötött szöveg nélkül, sajnos mellőznünk kell színes fejtegetéseinek írásos közzétételét. Pedig élvezetesen, szórakoztatóan beszélt többek között egy olyan rajzfilmes kísérletről, amely a magyar történelmet kívánja megeleveníteni, méghozzá úgy, hogy annak kísérő szövege mindig csakis az adott kor szókincséből válogat. Nem hiányoztak természetesen a kritikai hangok sem. Bencze Lóránt főiskolai tanár egyenesen a szó varázsáról és válságáról beszélt. S a kommunikáció hasznos és ártalmas formáira éppen azok figyelmét szándékozott fölhívni, akik a csakhamar bevezetésre kerülő kerettanterveket készítik. Az egyik megközelítésmód: hogyan értelmezheti a szó a képeket? Ezt az irányt képviselte Gaul Emil főiskolai tanár, valamint Szinger Veronika és Steklács János főiskolai oktatók. A másik vizsgálati lehetőség: az irodalmi szöveg láttató kiegészítésének bemutatása. Erre vállalkozott Hubert Ildikó főiskolai tanár és Horváth Zsuzsanna, az Országos Közoktatási Intézet munkatársa. Megszólaltak a média képviselői is: Rigó Béla, a Kincskereső című ifjúsági folyóirat főszerkesztője, valamint, Zika Klára, a Duna Televízió szerkesztője. A közoktatás felé fordította figyelmét Hermann Istvánné tanítónő, Honffy Pál tankönyvszerkesztő és Róth András Lajos erdélyi tanár.