Új Horizont 2005/4. [antikvár]

2005. 4. szám Képzelt halak és pusztuló memóriák Naplójegyzet Évtizedek óta kísért egy képzeletemben bámiikor megidézhető kép. Látszólag földrajzi térkép, de bennem más gondolatokat ébreszt. Az Áldás-Népesség mozgalom konferenciáján ismét megkísértett ez a látomás. Képzeljük magunk elé Nagy-Románia és Nagy-Magyarország térképeit, azok földrajzi tájolásával egyetemben. E két térkép halakat ábrázol, tengeri halakat. Az egyik ma is úszkálhat tengerében, a másik csonkán vergődik a parton. Az egyik jobbról balra próbálja elnyelni a másikat, a másik balról jobbra védekezne. A kettő léte egy időben lehetetlen. Testük egy darabja ugyanis közös. S ez a darab nem is olyan elhanyagolható, nem a tengerre nyúló farkinca, hanem maga a fej, az agy, az arculat. Történelmi-földrajzi fogalomként e testrész a történelmi Erdély és a Részek. Sokan mosolyogtak azon, amikor Nagy-Magyarországot kenyérhez, agyhoz hasonlították. Erőltetett hasonlat mondogatták. S ha így leegyszerűsített módon, és hideg fejjel gondolkodunk. lehet is az. De amit egy-egy ilyen képzeletbeli kép sugallni képes, az már nem annyira. A magyar agy-hasonlatot próbálták misztifikálni, s ezzel a valódi sugallat elvesztette hatását, mert nem vigyáztak a mosoly gyilkos erejére. Ettől azonban egy hasonlat még lehet sokatmondó, különösen, ha tényeket ábrázol. Nem a véletlen képet töltjük fel tartalommal. hanem adott tartalmat próbálunk képben megfogalmazni. Annak az agynak a kérge, a szürkeállománya, akkor rajzolódott ki igazán, ha színes gombostükkel jelölték a legjelentősebb magyarok szülőhelyét. A ma már elszakított peremen sűrűn sorakoztak a színes gyöngyszemek, múltunk gyöngyszemei. Valóban erőteljesen idézték az agy szürkeállományát, vagy a kenyér ízletes, és azt a kiszáradástól védő, tartósító héját. Ezt kell elfeledni. Mindazzal együtt, ami ott történt, amit ott létrehoztunk, amit otthagytunk, s akiket? Hiszen ha ezek az emlékek és ismeretek kihullnak emlékezetünk reánk erőltetett rostáján, akkor meghal a maradék is. Vagyis az egész. Múlt nélkül maradunk. gyökértelenné válunk. Annak minden következményével. Ezek a földrajzi területek ma már mások fantáziáját késztetik játékra. Mi ezt a játszmát elvesztettük. Csak arra nem gondoltunk, hogy a gyöngyszemeinket is elveszíthetjük. Ki-