Ujfalvy Krisztina és könyvtára [antikvár]

Részlet:Újfalvy Krisztina erdélyi költőnőről 1804-ben írta barátnője és társa a költészetben, Molnár Borbála: még az írigység is meg kell vallja, hogy "...ő talán csak egyetlen egy a maga nemben, aki nemcsak a becsülést, hanem még a bámulást is méltán megérdemelje." Bizonyítják ezt most kiadásra kerülő levelei,"... melyekből az éles elme, nemes tűz és magasan járó szabad lélek elég nyilván kitündöklik."Dehát ki volt ez a "sok színűnek hírlelt, szerencsétlen asszony" (saját szavai), aki verseiből életében semmit ki nem adott, akinek költészetét kortársai a Csokonaiéhoz hasonlították s akinek egy dalát évtizedek múlva is szélében-hosszában népdalként énekelték, dalszöveg-gyűjteménybe válogatták? Saját kora még számon tartotta, bár talán jobban ismerték különös életét, az átlagtól elütő erős egyéniségét, mint műveit.