Útravaló [antikvár]

Előszó Előszót írni nem könnyű, de megtisztelő feladat. Felelősséggel jár, hiszen feltételezi, hogy az adott mű szerzőjét jól ismeri az ember, s írásain, munkáin keresztül érti, értelmezi világát. Számomra sem egyszerű most, Fábián Gyula válogatott rádiós munkáinak közreadása alkalmával, hiszen a 20-21. század hiteles tanújának írásaihoz Idvánok útmutatást adni. Az író-újságíró országjáró útjainak összegzése ez a kis kötet, a 2007-2009-es esztendők krónikája - ahogyan ő fogalmaz. A rövidebb-hosszabb történetek: Ids életképek, levélrészletek, egy-egy visszaemlékezés, s ezeloiek főszereplői hétköznapi emberek. Életük példa lehet, elgondolkodtató példa, tanulság akár, mert Fábián Gyula nem véletlenül villantja fel arcukat egy-egy pillanatra. Az elmúlt évek eseményei mindannyiunkat érintettek valamiképpen, akik magyarok vagyunk, s a kötetben olvasható írások hősei ugyanolyanok, mint mi, aldk olvasunk róluk. Fájdalmaik, örömeik ismerősek, sorsuk talán itt-ott hasonlít is az olvasóé- 5