A szervezeti átalakulások munkajogi vonzatairól [antikvár]

A kiadvány címében szereplő szervezeti átalakulás kifejezést tágan értelmezve nem csak a szó szerinti" átalakulás, hanem a jogutóddal vagy jogutód nélkül történő megszűnés, kiszervezés és visszaszervezés", illetve a belső szervezeti struktúra átformálására irányuló átszervezés (létszámcsökkentés) munkajogi vonatkozásaival is fogunk foglalkozni.Egy szervezeti átalakulás (átalakítás), legyen az beolvadás, összeolvadás, kiválás, különválás vagy csupán" belső szervezeti átalakítás (átszervezés, létszámcsökkentés), illetve megszűnés (megszüntetés), sosem egyszerű folyamat. Számos feladatot, problémát kell ennek során megoldani, így például számviteli, adózási, gazdálkodási, munkajogi területen. Jelen írás a szervezeti átalakulások (megszűnések) munkaügyi kérdéseit tárgyalja, és megpróbál segítséget nyújtani az azok kapcsán felmerülő gyakorlati problémák megoldásához. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok esetben még azt sem könnyű a munkaügyi feladatokat ellátó szakembereknek eldönteni, hogy merre is induljanak", azaz a jog által kínált megoldási lehetőségek, például jogviszony megszüntetési módok közül melyiket kell, hogy válasszák, hogy jogszerűen járjanak el. A munkaügyi perek vitatott tárgya" legtöbbször éppen a munkajogi intézkedés jogcíme és annak megalapozottsága. Nemegyszer az is megnehezíti a helyzetet, hogy az érintett kollégáknak egy döntést (így önkormányzati képviselő-testületi határozatot) kell végrehajtani, amely nem feltétlen ad iránymutatást a konkrét jogi útra nézve. Ezt azt jelenti, hogy az intézkedés eredményére vonatkozó döntés ismeretében a hogyan" kérdésére nekik kell megtalálniuk és megadniuk a jogilag is korrekt választ. Egyéb esetben az intézmények hosszúra nyúló, költséges munkaügyi perekre számíthatnak.Kiadványunkban kifejezetten a költségvetési szervek szervezeti átalakulásainak munkajogi vonatkozásait mutatjuk be, alapvetően az önkormányzati fenntartású költségvetési szervekre és az általuk foglalkoztatottakra koncentrálva. Miután a helyi önkormányzati költségvetési szervek, illetve a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak munkajogilag a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartoznak, alapvetően a Kjt., illetve az annak háttérjoganyagát képező Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) vonatkozó előírásait és gyakorlati alkalmazását ismertetjük. A témához kapcsolódóan kitérünk a közalkalmazottakat érintő 2010-es munkajogi változásokra is, illetve rövid kitekintést próbálunk adni a - részben 2009- től már bevezetésre került, részben 2010-től hatályba lépő és az év során is többször, legutoljára 2010. augusztus 15-ével módosított - szervezeti változásokkal kapcsolatos államháztartási szabályozásra, valamint a 2010. december 30-án hatályba lépett, a közszférára bevezetett különadó előíráskora is. A témát érintően a 2011. január 1-jétől bekövetkezett, közalkalmazottakat érintő előírások is ismertetésre kerülnek.