Bővebb ismertető
Bár a gazdálkodó szervezetek élén álló vezetők tevékenységüket ma már többféle jogviszony keretében végzik, általánosnak mégis az tekinthető, hogy feladataikat munkaviszony keretében látják el. Ezért érthető, ha a jogállásukkal kapcsolatos kérdések vizsgálatakor elsősorban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény [a továbbiakban: Mt.] idevágó szabályaival foglalkozunk. Emellett azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatók tekintetében a vezetők jogállására is kiható lényeges körülmény a munkáltató szervezeti formája, hiszen az adott szervezeti formára vonatkozó jogi szabályozás meghatározó a munkaviszonyban álló vezető jogi helyzete tekintetében is. A vizsgálatunk során tehát mindvégig jellemző lesz a kettősség: az általános munkajogi szabályok mellett az adott gazdálkodó szervezetre - elsősorban gazdasági társaság - vonatkozó és témánk szempontjából jelentős, különös szabályokat is tárgyaljuk. Szervezeti szempontból a munkáltatók túlnyomó többsége kétség kívül gazdasági társaság - vagy a szabályok alkalmazása szempontjából ilyennek minősülő szervezet (közhasznú társaság) -, de van számos egyéb, gazdasági tevékenységet folytató, ám gazdasági társaságnak nem minősülő (magánmunkáltató), illetve más szervezeti szabályok hatálya alá tartozó (alapítvány, társadalmi szervezet) munkáltató is. Míg az utóbb említett, gazdasági társaságnak nem minősülő munkáltatók esetében a vezetők munkajogi jogállásának megítélésekor csak az Mt. az irányadó, addig a gazdasági társaságok vezetői tekintetében már nem kizárólag az Mt., hanem a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény [a továbbiakban: Gt.] szabályait, illetve néhány munkáltató (például pénzintézetek) vonatkozásában más jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.