Az ingatlanforgalom és a magánépítkezések jogi kézikönyve I. (töredék) [antikvár]

Egy tudományos igényességet maga elé tűző, ilyen ihletésű könyv szerzője mindig ki van téve a társadalmi, történelmi, tudományos, műszaki változásokból eredő önszembesités kényszerének. Ez a kényszeritő erő abban a kérdésben ölt testet, vajon a műben megnyilvánuló általánosságra, rendszerszerűségre es viszonylagos stabilitásra törekvés megfelel-e az idők múlásával eredeti céljának, ezen elvek elfogadhatók-e a fejlődés későbbi időpontjában a felhasználók, alkalmazók részéről, vagyis a mü változatlanul alkalmas-e eredeti rendeltetésének betöltésére? Erre a kérdésre az önszembesités során kénytelen megadni a szerző válaszát. Nem menekülhet el attól a végkövetkeztetéstől, hogy bármilyen jó is adott időszakban egy életviszony, vagy jelenség leirását tartalmazó rendszer, az emlitett változások j az egyediben és a mindenségben immanens mozgás kikezdi azt, es kénytelen átadni a helyét egy új rendszernek, új megfogalmazásnak, új szemléletmódnak,. Az önszembesités másik oldala a további dilemma: a szerző vajon elegendő kritikával szemlélte-e a kiválasztott jelenséget, nem volt-e túlzottan "lojális" az egyes társadalmi viszonyokkal, az azokról kialakult nézetekkel, szokásokkal, hivatalos és nemhivatalos álláspontokkal szemben? Mert nemcsak a jelenségek, társadalmi kapcsolatok változnak és alakulnak, de az azokról alkotott nézetek, vélemények is. Ennek pedig as a következménye, hogy az állandóság igényére való törekvés bizonyos idő elmultával önmaga "bumerángja" lehet, maga a megváltozott jelenség, a megváltozott nézet, elmélet üt vissza eredeti képmására» A szerzőnek ilyen dilemma terhe mellett egy feladata van: azonnal meg kell ragadnia az újabb élethelyzetek, életviszonyok tartalmát, korábbi nézeteit felül kell vizsgálnia, újabb tapasztalatokat kell gyűjtenie a változás sodrában kialakult törvényszerűségekről, azok megjelenési formáiról és újabb kritikai nézőpontot kell kialakítania a megváltozott helyzetről. Legegyszerűbb dolog egy jelenség leirása. De ugyanakkor egy jelenség leirása egyben a legnehezebb feladat is: ha bizonyos totalitásban szemlelem /és kell szemlélnem/ azt és abból a társadalmilag megkivánt cselekvésre kell következtetnem /vagyis ez utóbbi érdekében teszem a jelenséget a vizsgálóasztalra/. Ali ez különösen a társadalomtudományokra, ezek között is elsődlegesen a jogtudományra, amely a társadalom irányitásának egyik alapvető eszköze. Az ingatlanforgalom jogszabályai cimü könyvemet az Országos Ügyvédi Tanács 1979. év elején adta közre, a mü lezárása 1978. október 15-én történt meg. Azóta bő hat esztendő' telt el, amely