Bevezetés a kereskedelmi jogba [antikvár]

A SZERZŐ ELŐSZAVA Nem könnyű dolog olyasmiről könyvet írni, ami a jogtudomány több jeles képviselője szerint nem is létezik. Az embernek óhatatlanul Sajó András szavai jutnak eszébe, aki magával a jogtudománynyal kapcsolatban teszi fel a kérdést: vajon nem a tudni nem érdemes dolgok tudományáról van-e szó? Vagy gondolhatunk arra a jeles jogászprofesszorra, aki kifejtette, hogy a jog nem tagozódik (jogágakra), hanem tagozzák, mégpedig a tanszékvezetőségre aspirálók mindenkori száma szerint. Akárhogy is, vállalom; ez a könyv tudományos ambíciók nélkül, egyszerűen abból a meggyőződésből íródott, hogy mégiscsak valami létezőről szól. Erre számos bizonyíték van, a „kereskedelmi jog" vagy hasonló című írások könyvtárat megtöltő tömegétől, az ilyen nevű tanszékeken át számos, a gazdaság jogával foglalkozó jogászkolléga meggyőződéséig. Erős bizonyítékok ezek még akkor is, ha nemigen beszélhetünk általános egyetértésről abban a tekintetben, mit is értünk kereskedelmi jog alatt. Ha a gazdasággal összefüggő jogi normák együttesét, úgy ijesztő méretű és heterogenitású joganyaggal van dolgunk, ami a klasszikus jogágfelosztásba nemigen gyömöszölhető be. Nyilván ez az egyik, ha nem a fő oka az akár a létezése tagadásáig is elmenő ellenérzéseknek. Ettől persze a tény tény marad és marad a kihívás is, hogy kezdjünk valamit ezzel a joganyaggal, nem utolsósorban a gazdaság működésének elősegítése érdekében. Könyvem éppen erre irányuló kísérlet. Ezzel nem vállalkozhattam többre, mint egy struktúrának, a joganyag egy lehetséges rendszerezési módjának bemutatására és a szabályozás tartalmi alapjainak ismertetésére. Nem csinálok titkot abból, hogy a kereskedelmi jogi kódex szükségességét vallók közé tartozom. Az anyag feldolgozása során meggyőződésem csak erősödött. A szabályozásbeli párhuzamosságok, az azonos kérdéssel foglalkozó jogszabályok közötti indokolatlan