Börtönügyi szemle 2011/1. [antikvár]

Ruzsonyi Péter A skandináv országok büntetés-végrehajtási rendszerének elemzése Tanulmányomban a skandináv országok^ büntetés-végrehajtásának pedagógiai szempontú elemzésére vállalkoztam. Választásom hátterében a válaszokat kereső szakmai kíváncsiság állt; fontosnak tartottam összegyűjteni e földrajzi régió börtönrendszere kimagasló eredményességének okait és feltételeit. A dolgozat elkészítéséhez nagy segítséget nyújtottak Kevin Warner ír börtönügyi szakember skandináv börtönökkel foglalkozó tudományos munkái. Az említett szerzővel folytatott hosszú szakmai beszélgetések, valamint a közel egy tucat skandináv börtön meglátogatása nagyban hozzájárult alihoz, hogy a „skandináv csoda" okainak feltárásához egyáltalán hozzá mertem kezdeni. Büntetőfilozófia és büntetőpolitikai elmozdulás Európában Az északnyugat-európai büntetés-végrehajtást a XX. század második felében jellemzően befolyásoló "jóléti büntetés" (penal welfarism) filozófiája végső eszközként tekintett a börtönökre. A szabadságvesztés-büntetés alkalmazásakor célként tűzték ki a biztonsági intézkedések korlátozó hatásainak minimalizálását és a normalizációt. Filozófiai álláspontjuk leglényegesebb jellemzője, hogy a fogva-tartottakról holisztikus módon gondolkodtak, úgy tekintettek rájuk, mint a szélesebb társadalom tagjaira. Axiómaként fogalmazták meg, hogy „a büntető intézkedések alkalmazása során - ahol csak lehet - a rehabilitatív jellegnek kell érvényesülnie a negatív megtorló jelleggel szemben". (Garland, 2001, 34. p.) A jóléti büntetésfilozófia érvényesülése során számtalan elméleti vitát folytattak, melyek folyományaként az az elvi álláspont kristályosodott ki, hogy végső sorban „az állam működése a kiváltó oka a megújulásnak és az elnyomásnak, a gondoskodásnak és a korlátozásnak, valamint a jólétnek és a büntetésnek". (Garland, 2001, 38. p.) A börtönrendszerek működtetése és fejlesztése, a fogvatartottakkal való együttműködés alapelvének a liberalizmust tartották. Az elmúlt két és fél évtizedben azonban az államra háruló terhek egyes országokban túlnőttek a teljesíthetőség és a társadalom általi támogathatóság határán. A gazdasági nehézségek határt szabtak a költekezésnek, a bűnözés növekedése és ezzel együtt a közbiztonság romlása megkérdőjelezte a bűnelkövetőkkel kapcsolatos segítő és támogató attitűd eredményességébe vetett hitet, majd végső sorban annak létjogosultságát is. Az ideológiai inga elérte kilendülésének egyik végpontját, így törvényszerű volt az ellenkező irányú elmozdulás. A skandináv országok gyűjtőfogalma alatt a továbbiakban elsősorban Dániát, Finnországot, Norvégiát és Svédországot értjük, de esetenként Izlandot is megemlítjük az elemzés során. Börtönügyi Szemle 2011/1. ! 1 |i;'l r. V I i'. ; i I, ' I . ¦ I' . ¦ :