Építésügyi igazgatás [antikvár]

ElőszóAz építésügyi igazgatásról hosszú évek óta nem jelent meg átfogó kézikönyv. Ennek hiánya érződött mind a hatósági munkában, mind az építési folyamat más résztvevőinél. Mindebből következően célunk olyan kézikönyv összeállítása volt, amely aktuális ismeretanyagával segítséget ad az építésügyi igazgatási folyamatban résztvevők számára ismereteik bővítéséhez.A könyv az építésügyi igazgatás tőrvényi alapjaiból indul kL Ezen belül az építésügyi és az önkormányzati törvényből, amelyek alapját képezik az építésügyi igazgatási rendszernek. Az építésügyi igazgatás szervezeti rendszerének alappillére, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a településrendezés, és a jegyző gyakorolja az első fokú építésügyi hatósági jogkört.A második fejezet részletesen szól a településrendezésről. A településrendezés olyan tervező, összehangoló és végrehajtó tevékenység, amelynek célja a települések területfelhasználásának, infrastruktúra-hálózatának kialakítása, az építés helyi rendjének szabályozása. Mindez a településrendezési tervezés szabályozott rendszerével érhető el.A településrendezés mellett az építésügyi igazgatás fontos területe, az építmények műszaki követelményeinek meghatározása, amellyel a harmadik fejezet foglalkozik. Ennek keretében tárgyalásra kerül az építményeknek a szabványokban és műszaki szabályzatokban megfogalmazott műszaki követelményeivel, a minőségtanúsítással, valamint a tervezési és kivitelezési jogosultsággal kapcsolatos szabályforrás.A közigazgatás törvényességének követelménye a közigazgatás cselekvési módjainak bizonyos egységességét teszi szükségessé. Az egységes cselekvésnek garanciális jelentősége van a törvényesség mércéi tekintetében. Ez a megfontolás a közigazgatási szervek előtt folyó eljárásokra is érvényes. Elsősorban azért, mert a közigazgatási eljárás soha sem öncél, hanem mindig valamely anyagi jogszabályban foglalt jogok és kötelességek érvényesítését szolgálja. Különös jelentősége van az államigazgatási eljárásnak azért is, mert az állampolgár, aki ügyfélként a közigazgatással kapcsolatba kerül, elsősorban az eljárás tapasztalatai alapján formál véleményt a közigazgatásról. Az általános eljárási szabályok között az eljárási szabályok sajátosságairól, az eljárás alanyairól és tárgyairól, a hatásköri és illetőségi szabályokról, az ügyintézés szabályairól, alap- és másodfokú eljárásról, valamint - egyebek mellett - a rendkívüli jogorvoslatokról esik szó. Mindez a negyedik fejezetben található.Az általános, átfogó eljárási szabályozást követően az ötödik fejezetben találhatók a különleges eljárási szabályok. Ezen belül a területfelhasználási, a telekalakítási, az építési, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárások.Befejezésül nem hallgatható el az olvasó előtt, hogy az építésügyi igazgatás rendszere jelentős átalakulás előtt áll. Ennek oka a rendszer működésében jelentkező hiányosságok kiküszöbölésének igényén túlmenően a modern piacgazdaság és az európai harmonizálás követelményeinek megfelelő fejlesztés, amely várhatóan a következő években jelentősen növeli az építésügyi igazgatási rendszer működésének hatékonyságát.Budapest, 1995. februárA szerkesztő