Jogásznapló 1991 [antikvár]

A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA MELLETT SZERVEZETT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGRÓL 1. A Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezőit Állandó Választottbíróságot 1951-ben alapították. Hatásköre eredetileg kizárólag a nemzetközi gazdasági kapcsolatokból származó olyan jogvitákban való eljárásra terjed ki, amelyekben legalább az egyik fél külföldi, és a szerződő felek a Választottbíróság hatáskörét írásban kikötötték, vagy a Választottbíróság hatáskörét jogszabály írta elő. Hatásköre 1968. január 1. óta lényegesen bővült. Ettől az időtől kezdve jogszabályok lehetővé teszik belföldi felek egymásközti viszonylatában is a Magyar Gazdasági Kamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötését. A Választottbíróság jelenleg érvényes eljárási szabályzatát a Magyar Gazdasági Kamara elnöksége az 1975. május 29-i ülésén hozott határozatával állapította meg. 2. A Választottbíróság hatáskörének kikötése nemcsak alakszerű és mindkét fél által aláírt szerződés formájában*-lehetséges, hanem akkor is, ha a felek a Választottbíróság hatáskörében levél, vagy táviratváltás vagy távgépírón történt üzenetváltás útján megegyeztek. A jogvitának a Választottbíróság elé való terjesztésére irányuló megállapodásnak minősül az is, ha a felperes a Választottbíróságnál nyújtja be keresetét, az alperes pedig olyan eljárási cselekményeket végez, amelyek arról tanúskodnak, hogy - önként aláveti magát a Választottbíróság hatáskörének (pl. a Választottbíróság előtt érdemi védekezést terjeszt elő és/vagy megnevezi a választottbíráját, illetve a Választottbíróság elnökétől kéri, hogy helyette válasszon ki választott bírót stb.). 3. A választottbírói testület tagjait a Magyar Gazdasági Kamara Közgyűlése választja az ügyek elbírálásához szükséges elméleti vagy gyakorlati szakértelemmel rendelkező személyek közül. Neveiket névjegyzékbe foglalják és a felek az egyes vitás ügyekben bíráikat ebből a névjegyzékből szabadon választhatják. Ugyancsak a névjegyzékből választják a felek által megnevezett választottbírák az elnököt. Külföldi fél választottbírája külföldi állampolgár is lehet. 4. A jogvita elbírálásáért a perértékhez igazodó módon vá-lasztottbírósági díjat kell fizetni a Magyar Gazdasági Kamarának a Magyar Nemzeti Banknál Budapesten vezetett számlájára. A választottbírósági díj összege az alábbi táblázat szerint kerül kiszámításra: 130 0Q0 Ft perértékig 30 %, de legalább 2 000 Ft. A perérték 130.001 -1 300 000 Ftüig terjedő része után 2 %. A perérték 1 300 001 -2 600 000 Ft-ig terjedő része után 1 %. A perérték 2 600 001 Ft-on felüli része után 0.5 %. A választottbírósági eljárás szabályait és a választott bírák névjegyzékét a Választottbíróság Titkársága kérésére bárkinek megküldi. 5. A Választottbíróság ítélete végrehajtható közokirat, ami ellen fellebbezésnek helye nincs. Az ítéletnek Magyarországon történő végrehajtását a Budapesti Fővárosi Bíróság rendeli el az ítélet hiteles kiadványa alapján. 6. Bármelyik fél kérheti a Választottbíróságtól a peres eljárás megindítása előtt az ügy egyezségi elintézésének megkísérléséi (egyeztető eljárás). Ez az eljárás illetékmentes. Emellett a Válaszlottbíróság a per bármely szakában megkísérelheti, hogy a felek a jogvitát egyezséggel rendezzék. Ezt a rendelkezést az egyes ügyekben a Választottbíróságok mindig figyelembe veszik. ÜGYVÉDEKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 1. Ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről 1983. évi 4. sz. tvr., továbbá a 6/1983. (VII. 28.) ÍM sz. r. az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. sz. tvr. végrehajtásáról, 49/1982 (X. 7.) MT. sz. r. 2. §. (3) bek. Az Országos Ügyvédi Tanács (OÜT) választási szabályzata. Az OÜT szabályzata az ügyvédi szervek gazdálkodásáról, valamint a megbízónak okozott kárfelelősségről. Az OÜT fegyelmi szabályzata Az OÜT szabályzata az ügyvédi munkaközösségek működéséről. (Ügyvédi Értesítő 1983. évi 10-11. sz. melléklete.) 2. Ügyvédjelöltekről jogi szakvizsgáról 12/1976. (XI. 6.) IM. sz. rendelet, joggyakorlat - elővizsga, továbbá 8/1983. (XI. 1.) IM. sz. r., 1/1987. (II. 17.) IM. sz. r„ 19/1988. (XII. 24.) IM. 102/1977. (IK 2.) IM utasítás, jogi szakvizsgabizottság 109/1977. (IK 5.) IM sz. utasítás, szakvizsgabizottság ügyrendje, mód.: 111/1983. (IK 9.), 4/1984. (VI. 8.) IM. sz. ui. 102/1987. (IK 3.) IM. sz. ut. alapbér megállapításáról. 108/1983. (MüK. 17.) ÁBMH. utasítás mód., 107/1987. (MüK. 16.) ÁBMH. ut. és 3/1988. (II. 2.) ÁBMH. rek. 104/1979. (IK 4.), 105/1985. (IK 4.) IM sz. ut. a jogi szakvizsga módszertani irányelveiről. 3. Ügyvédi munkadíjról 5/1962. (VI. 19.) IM sz. rendelet, módosítva a 2/1973. (VI. 19.) IM sz. és 12/1974. (XII. 23.) ÍM sz., 1/1980. (IV. 21.) IM és a 4/1982. (X. 18.) IM sz. 1/1988. (II. 18.) IM sz. rendeletekkel. 4. Büntető eljárás során kirendelt védő díjáról és költségéről 1/1974. (II. 15.) IM sz. rendelet, valamint az. ezt módosító 1/1983. (IV. 6.) IM és 9/1988. (VIII. 5.) IM 18/1989. (XII. 27.) IM. 18ÉB8|H - > 5. A párfogó ügyvéd díjazásáról a 3/1984. (V. 27.) IM sz. rendelet szól. Mód: 8/1988. (VIII. 5.) IM 6. Az ügyvédek adójáról 1989. XLV. tv. 7. Az ügyvédek társadalombiztosítási ellátásáról A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására vonatkozó 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 8. Jogsegélyszolgálat 1/1976. (III. 27.) SZOT sz. irányelv a jogsegélyszolgálat szervezéséről és működéséről; tájékoztató jogsegélyszolgálatot ellátó ügyvédek részére 966/1977. OÜT tájékoztató. 9. Ügyvédi etikai szabályzat OÜT 955/1973. sz. szabályzata. 10. Ügyvédpolitikai irányelvek 80.060/1976. IM VIII. sz. igazságügyminiszteri határozni. 11. Az ügyvédi munkaközösségnek és a jogtanácsosi munkaközösségnek egyes szellemi alkotások hasznosításával kapcsolatos tevékenységéről. ^ 1/1986. (II. 13.) IM sz. r. ÜGYVÉDI MUNKADÍJ ÉS ÜGYVÉDI DÍJSZABÁS Az igazságügyin iniszter 5/1962. (VI. 19.) IM számú rendelete az ügyvédi munkadíjról és az ügyvédi díjszabásról* Az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. sz. törvényerejű rendelet (ÜT) 60. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem: