Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében [antikvár]

Részlet: Egy nap aztán furcsa levél érkezett a címére, Csináltasson igazolványt megváltozott nevére. Megírták, hogy mikor menjen, melyik házba és hova, így lett Kovács Máriából Maria Kovacova " A Kárpátia együttes lenyűgöző dalát hallgatom „véletlenül", a számomra oly' kedves és fontos konferenciakötetünk előszavához fogva. Egyszerre érzek mély szomorúságot, erős dühöt és ébredező reményt. Mély szomorúságot, mert ismét, sokadszorra átérzem Kovács Mária és több mint hárommillió magyar sorstársa fájdalmát. Azokét, akik a nagyhatalmak kegyetlensége miatt egyik napról a másikra idegen ország lakói lettek. Erős dühöt azért, mert nem volt, s mind a mai napig nincs, aki megvédje őket, s jogukat a nemzeti önrendelkezéshez. Európai parlamenti képviselőként szinte naponta tapasztalom, hogy az uniós döntéshozók vagy semmit nem tudnak Trianonról, vagy eljátsszák, hogy semmit nem tudnak. A legrosszabb fajtájuknak pedig meggyőződésük: megérdemeltük. S látom azt is, hogy az „anyaország" szükségtelenül gyáva, kishitű, óvatos és erőtlen, amikor az elszakított területekről van szó. Hasonlóan a legtöbb „határon túli" magyar politikai párthoz, akikkel egy szólamban ismétlik a „jószomszédi kapcsolatok" mindenáron való szükségességét. Természetesen valóban szükség van, szükség lenne jószomszédi kapcsolatokra. De még nagyobb szükség lenne az őshonos magyar közösségek nemzeti önrendelkezésére. Az utóbbi nem valamiféle kegy, nem is rémisztő és szélsőséges „revizio-nizmus", „sovinizmus" vagy bármiféle rosszul csengő „izmus", hanem alapvető emberi jog. Sem több, sem kevesebb nem jár az elcsatolt, elszakított területek magyarjainak - közösségként -, mint nemzeti önrendelkezés. E kötet szerzői között is vita van arról, használható-e továbbra is a „kisebbségi jog" kifejezés a nemzeti közösségekkel kapcsolatban a nemzeti önrendelkezés mint alapvető jog fogalma mellett. De abban már nincs vita, hogy a nemzeti önrendelkezéshez való alapvető emberi jog fogalma helyett soha többé nem szabadna a „kisebbségi jogok" fogalmat alkalmazni. S hogy miért is e tilalom, azt megtudhatjuk a kiválóan képzett jogász, illetve nagy tapasztalatú jogvédő szerzők tanulmányaiból. De megtudhatjuk azt is, hogy az autó-